Páratlan kulturális és zenei összefogásban készült el Hazám, hazám című dal a Csík együttes, Szabó Attila és Majorosi Mariann munkájában, hiszen címadó első két versszak, tájegység szerint Moldva (Moldva és Bukovina) Gyoszén – ból való. A többi versszak Erdélyből és szinte az egész magyar nyelvterületről gyűjtött népdalokból, katonadalokból került válogatásra. Az utolsó két sort is átírták a szerzők, értve és megértve a nemzeti összetartozás erejét.
A közreműködő művészek Csik Zenekar, Majorosi Marianna, Dancs Annamari, Csík János, Mező Misi, Serbán Attila, Miklósa Erika, Molnár Levente, Molnár Ferenc „Caramel”, Földes Eszter, Pál István „Szalonna”, Dér Heni, Takács Nikolas, Szvorák Kati, Keresztes Ildikó, Ferenczi György, Bocskor Bíborka, Novák Péter, Nyerges Attila, Szarka Tamás, Tátrai Tibor határon innen és túl, az első hívó szóra vállalták a dal feléneklését és a házi karantén videók elkészítését. Ez utóbbiak adták az elkészült klip alapját.
„Fontos erősíteni az összetartozás érzését azokban, akik ma más, környező országok területén őrzik a magyarságukat – mondta a június 3-án este debütáló klipről Szabó Attila szerző. – A trianoni döntés hatalmas tragédia volt a nemzetnek. Manapság már könnyebb utazni, mégis, szükség volt egy olyan dalra, amely határok nélkül minden magyar a szívéhez közel érezhet.
A dal előadóinak egyike Molnár Ferenc Caramel. A roma származású, szolnoki énekes karrierje során gyakran hangsúlyozta az összetartozás fontosságát.
„Mint mindenkinek, nekem is fontos a magyarságom, és tisztában vagyok vele, hogy nekünk a határon innen mennyivel magától értetődőbb megélni, mint a száz éve hozott döntés miatt határon túli életre kényszerülő magyaroknak – magyarázza az énekes. – Mindig csodálatos élmény a határon túli magyaroknak énekelni. A legmelegebb fogadtatásban részesülünk, a legfinomabb ételekkel kínálnak. A zenekarból többen határon túli származásúak. Mindig akad, aki bensőségesebb viszonyt ápol a helyiekkel, a földdel, ezért még meghittebbek az ott töltött órák.” Caramel hisz benne, hogy hamarosan eltűnnek az emberek gondolkodásában létező határok, amelyek a kisebbségek, nemzetiségek megértését gátolják. „A mi generációnk még sajnos örökölt rossz beidegződéseket, de egyre gyakrabban látni jó példákat, főként a fiatalok körében. Az embert látják a másikban, nem a bőrszínét, származását, ízlését. A civilizáció szerintem ebbe az irányba halad, és ez jó.”
„Most emlékezünk a trianoni békeszerződés 100. évfordulójáról, ami sajnos számunkra nem ünnep, de nagyon fontos nap kell, hogy legyen. Meg kell emlékeznünk és foglalkoznunk kell a határon túl rekedt honfitársainkról” – kezdte Dér Heni, akinek nem véletlenül vált fontossá az összetartozás érzése. „Gyerekként nem értettem, miért nem szólalhatok meg magyarul, hogy miért kell szerbül tanulnom az iskolában. Miért kell titkolóznom a Vajdaságban és miért nem vállalhatom büszkén, hogy magyar vagyok. Nem értettem, hogy miért nem járnak nekünk is azok a jogok, mint más nemzeteknek. Mi, határon túli magyarok is ugyanazt a nyelvet beszéljük, és ugyanolyan nemzeti identitástudatunk van, mint azoknak, aki az anyaországban nőttek fel. Sokáig nem éreztem magam otthon a Vajdaságban, hisz ott magyarnak számítottam, de az anyaországomban szerbként tekintettek rám. Szerencsére mára ez megváltozott. Van az itthon és az otthon. Mindig is büszke magyar voltam, de annyi küzdelem és szenvedés után, most, 30-on túl, még inkább annak érzem magam.” – jelentette ki Dér Heni.
„Az akkori Romániában üresek voltak a polcok, jegyre jutottunk ételhez és félelemben éltünk, az egyik osztálytársamat mondvacsinált ok miatt verte véresre az államhatóság magyarsága miatt. Anyám döntése jobb világba hozott, mégis hiányzott a házunk, a nagyszüleim, a barátaim, a gyökereim. Furcsa volt, mennyivel kevesebbet tudtak az anyaországban élők a magyar történelemről. Nekünk az a tudás volt a kapaszkodó a magyarságunkhoz – emlékezett vissza Keresztes Ildikó Ildikó, aki tudta, emberek tízmillióinak életét pecsételte meg a trianoni szerződés, amelyet száz év távlatából is a történelem szomorú pillanatának tart.
