Száznyolcvan éve, 1840. február 5-én született Sir Hiram Stevens Maxim amerikai-angol feltaláló, fegyvergyáros, üzletember, akinek az első teljesen automata gépfegyvert „köszönheti” az emberiség. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:

    A Maine állambeli Sangerville-ben, egy műszerész legidősebb fiaként látta meg a napvilágot. A találmányok és szerkezetek iránt élénk érdeklődést mutató fiú tizennégy évesen már kocsikat épített, és élete következő évtizedét különféle vasipari munkákkal töltötte. 1864-ben műszaki rajzoló lett nagybátyja gyárában, de nem hagyott fel a kísérletezéssel sem. Huszonhat évesen rukkolt elő első találmányával, a hajsütő vassal, ezt gyors ütemben követte a mozdony jelzőlámpa és a világítógáz gyártására szolgáló szerkezet. Talentumát látva egy világítással foglalkozó nagyvállalat főmérnöki állást ajánlott neki, ebbéli minőségében dolgozta ki a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét, megelőzve a nagy Edisont is. Pályafutásának első csúcspontját 1881-ben érte el, amikor a párizsi világkiállításon elektromos nyomásszabályozóját különdíjjal tüntették ki.
Még abban az évben a szerinte nagyobb lehetőségekkel kecsegtető, a földkerekség ötödén uralkodó Angliába költözött, és számítása bevált: 1900-ban megkapta a brit állampolgárságot, egy évvel később lovaggá ütötték az első teljesen automata gépfegyver megtervezéséért. A legenda szerint 1883-ban ajánlotta neki egy barátja: „Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha meg akarod csinálni a szerencsédet, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják kiirtani egymást.” A vén kontinens viszonyait egyre jobban megismerő Maxim megfogadta a tanácsot, és 1885-re előállt találmányával.
Az ötlet nem volt új: már az amerikai polgárháborúban használatos volt a több (kezdetben hat, később tíz) csövű Gatlin-gépfegyver, amelyet kézzel hajtottak egy kurbliszerű fogantyúval. A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik „dolgozott”, a többi hűlt. A fegyver percenként mintegy 200 lövés leadására volt képes, a lőszert a tetejére helyezett tárból a nehézségi erő adagolta.
Maxim legnagyobb újítása az volt, hogy kihasználta a kilőtt golyó keltette hátrasiklást: ez lökte ki az üres hüvelyt és rántotta be a földön fekvő hevederből a következő töltényt. A hűtést levegővel, illetve vízzel oldotta meg, így immár egy csőből lehetett az összes golyót kilőni, a hatékonyság további növelése érdekében füstmentes lőport is kifejlesztett, amelyet cordite-nak nevezett el. A Maxim-féle lőfegyver percenként elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő, ráadásul a rendkívüli gyorsasággal kis felületre leadott sorozat a vastag acélpáncélzatot is átütötte.
Találmányának gyártására, amelyet 1889-ben megvett a brit hadsereg, gyárat alapított, és szó szerint dőlt hozzá a pénz. A hadviselést forradalmasító fegyvert sorra bevezette az osztrák-magyar, a német, az olasz, a svájci és az orosz hadsereg, Maschinengewehr és polemjot néven. A gépfegyver elborzasztó fölénye már első alkalmazásakor bebizonyosodott: 1893-94-ben a mai Zimbabwe területén vívott matabele háborúban 50 brit gyarmati katona négy Maximmal ötezer, azaz százszoros túlerőben lévő bennszülött harcost győzött le, akkoriban még versike is született a géppuskáról. Gyára később a Vickers vállalatba olvadt, ahol Maxim az igazgatói címet kapta, az első világháború kitörésekor a Vickers gépfegyver volt a brit hadseregben rendszeresítve.
Maxim 271 találmánya közül említésre méltó még egy másfajta küzdelemben bevetett csodafegyver: neki tulajdonítják a klasszikus, önmagától záródó egérfogót, amelynek segítségével számos malmot sikerült a kártékony rágcsálóktól megszabadítani. Tervezett még hangtompítót, gázmotort, megszállottan (és sikertelenül) próbálkozott könnyű gőzgéppel hajtott, felszállásra képes repülőgép megépítésével. Nevét angol nyelvterületen a repüléssel is társítják, mert ő épített elsőként a vidámparkokban nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát.
Legkomorabb találmánya nagyban hozzájárult az első világháború addig soha nem látott borzalmaihoz: a mindkét oldalon bevetett gépfegyver bakák százezreit kaszálta le, akiket a hadvezérek habozás nélkül hajtottak a biztos halálba. Maga Maxim elég sokáig élt, hogy mindezt láthassa, 77 évesen, 1916. november 24-én halt meg az angliai Streathamben. Halála néhány nappal előzte meg a milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződését, amelyben első ízben vetették be a gépfegyver ellen némi védelmet nyújtó tankokat.

 

 

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com