Csak ülünk a csendben es figyelünk. Hogy féljünk, de ehelyett csak nevetünk és összemosolygunk.

A hang nélkül című horrort nagy érdeklődés es várakozás övezte, hiszen egy már független filmekben befutott színész, John Krasinsky második filmje. Sajnos a film nem jó, hovatovább irtó rossz és vontatott, de mivel csináltak egy remek trailert neki, nagy volt az elvárás is úgy látszik.

Az alapötlet és a rendezői koncepció remek, már-már isteni, de félelmetes módon elrontották. Egy wyomingi birtokon vagyunk az isten háta mögött, egy kis család él itt totális csendben. Életük minden perce arról szól, hogy csendben legyenek és ne csapjanak zajt – látunk az apa fészerében pár cikket, amiből az derül ki, hogy megfélemlítve élnek valamiféle szörnyek fogságában. Látjuk, ahogy korábban elvesztik a fiúkat, aki zajt csapott. Innentől irtó unalmas játék következik a csenddel totál kiszámítható dramaturgia alapján. Az anyát alakító Emily Blunt (Lány a vonaton, Sorsügynökség) hoz pár színészileg szép jelenetet, de a rendező ott hibázik a legnagyobbat, hogy hamar megmutatja a szörnyet – aki egy alien négy üzbég cgi változata, innentől a film teljesen sekélyessé és kiszámíthatóvá válik – apa halála és az azt megbosszuló kislány története, sok ilyet láttunk már.

A másik hibája a filmnek, hogy az eredettörténetből semmit se mond el, hogy lett ilyen a világ, kik ezek a zajra érzékeny zombi szörnyek és mit akarnak, milyen évszámot írunk stb., stb. Az imdb-s 8.0 pont abszurd módon sok, a filmet semmiképpen nem ajánlom az igényes horror kedvelőinek, mert simán kiröhögik a film hardcore és drámai jeleneteit, ahogy mi is tettük. Menjetek inkább füvészkertbe!

 10/3