Olyan országot kell teremteni, ahol mindenki otthon érezheti magát – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Kakasdon, a Tolna megyei önkormányzatnak a megújult faluház átadásával egybekötött megyenapi ünnepi közgyűlésén.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az, hogy milyen lesz az életünk, azon múlik, milyenek a közösségeink, miként veszünk részt bennük, miként tudunk azokba másokat is bevonni.
Egy nemzet akkor emelkedhet fel csak igazán, ha mindenki részt vehet benne, ezért mindenkinek lehetőséget kell kapnia a továbblépésre: a fiataloknak tanulásra, a felnőtteknek munkába állásra, nyugdíjasoknak a tisztes öregkorra, közösségeknek a fejlődésre – fogalmazott a politikus.
Szavai szerint a kormány legfontosabb feladata, hogy esélyt teremtsen erre, a modern városok és a magyar falvak program egyszerre emeli a vidék minden szegletét, a településeket közelebb hozzák egymáshoz a korszerű utak és vasúti kapcsolódások, könnyebb lesz iskolába és orvoshoz járni, sportolási lehetőséget találni, a gazdaság szereplőinek vállalkozni, beruházni.
Gulyás Gergely a megyenapról szólva utalt rá, hogy I. Lipót magyar király 1699-ben ezen a napon adott pecséthasználati jogot Tolna vármegyének, helyreállítva a közigazgatást a 150 éves oszmán uralom után. A térségben dunai svábok találtak megélhetést, otthont és hazát, a következő évszázadban a hódoltságot kiheverve benépesült a vidék, az emberek iskolákat építettek, szőlőt telepítettek – jegyezte meg.
Szólt arról, hogy a második világháború és a szocializmus diktatúrája újabb katasztrófát hozott a vidékre. Az előbbi alatt elhurcolták zsidó honfitársainkat, utóbbi idején svábokat telepítettek ki, helyükre szülőföldjükön üldözött csángók és csallóközi magyarok kerültek. Ha tudni akarjuk, milyen értékes az otthonunk, milyen értékes Tolna megye, az itt élőknek személy szerint is, emlékeznünk kell erre – jelentette ki.
Gulyás Gergely az 1994-ben épült és a közelmúltban 300 millió forintból megújult különleges, székely és sváb tornyú kakaksdi faluház tervezőjéről, Makovecz Imréről azt mondta: az épített környezetet a természettel egybefűző, a kommunizmus éveiben a fennálló rend esztétikája elleni lázadást jelentő alkotásaihoz hasonlókat szinte senki sem hozott létre a világon.
Az, hogy Kakasd az 1980-es években Makovecz Imrét kérte fel a faluház építéséhez, jól mutatja, a helyieknek már akkor volt igényük a diktatúra világából kilépve maradandót, értékeset teremteni.
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról szólt, hogy a tolnai Völgységben, amelynek része Kakasd is, ott van a magyar történelem minden nagy sorsfordulója, a 20. század összes megpróbáltatásának lenyomata, a különböző eljárásokkal készült kakasdi faluház falain ott a svábok precizitása, a székelyek életöröme, a felvidékiek munkabírása.
„Mi itt Tolnában, a Völgységben ismerjük azt a tikot, hogyan lehet valami egyszerre sokszínű és mégis összetartozó, úgy, hogy a lakóhely iránti elkötelezettség az, ami összeköt, nem a közös szokások” – fogalmazott.
Hozzátette: a megye a lakók együttműködésével vált az elmúlt években újra olyan hellyé, ahol jó élni, ahova jó hazaérkezni. Emlékeztetett rá, a Völgységben a helyi szereplők és a kormány összefogásával számos kulturális és oktatási intézmény újult meg, bővült a térség jövőjének garanciáját jelentő ipari park Bonyhádon, orvosi rendelőket és kórházat modernizáltak, Kakasdon szombaton a focipálya lelátóját is átadhatták.
Fehérvári Tamás (Fidesz-KDNP), a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke beszámolt arról, hogy a 109 települést magába foglaló és mintegy 230 ezer lakosú Tolna megye 27,5 milliárd forintos TOP-forrást nyert el a jelenlegi európai uniós fejlesztési ciklusban.
A Tolna megye napjához kapcsolódó programok keretében Kakasdon megnyílt a Duna Műsorszolgáltató Nonprofit Zrt. székely írókat és költőket bemutató szabadtéri kiállítása, vasárnap testvérmegyei megállapodást írnak alá Tolna és Hargita megye képviselői.
Forrás: MTI
