Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg – írta a The Guardian online kiadása.

Az Arktisz sötét, naptalan telének hőhulláma – amely hózáporokat okozott Európában – lehet, hogy egyszeri különlegesség volt, ám a tudósok amiatt aggódnak, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, amely valamikor elszigetelte a fagyos északot. Az Északi-sarkot márciusig nem éri napsütés, azonban februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 Celsius-fokkal is magasabbra hevítette a levegőt Szibériában. Grönlandon idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak. „Ez még az anomáliák között is anomáliának számít, annyira meghaladja az átlagot, hogy aggódhatunk, további meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a föld klímáját. Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai” – mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudományi központjának igazgatója.

Noha sokan a régi kemény telek vissza­térését látják a jelenlegi zord európai időjárásban, a tudósok szerint ez nem azt jelenti, hogy visszaállnak a normális viszonyok, hanem azt, hogy Európában történik az, aminek a sarkvidéken kellene végbemennie. A világ legészakibb meteo­rológiai állomásán, a Grönland északi csúcsán lévő Kap Morris Jesupon mostanában időnként melegebbet mértek, mint Londonban vagy Zürichben, az állomástól több ezer kilométerre délre. Bár a vasárnapi 6,1 fokos csúcs nem számít rekordnak, a korábbi két kiemelkedő érték, amelyet 2011-ben és 2017-ben mértek, csak pár órán át tartott, mielőtt a megszokott átlaghoz visszatért volna az idő. Múlt hé­ten azonban már a tizedik napja volt, hogy az állomáson legalább a nap egy részében fagypont fölötti hőmérsékletet észleltek.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint az északi jég most évtizedenként 13,2 százalékkal csökken, ami egyre nagyobb nyílt vízfelületet és magasabb hőmérsékletet eredményez. A sarki örvény gyengülése miatt egyes tudósok elmélete szerint a „melegebb sarkkör, hidegebb kontinensek” időszaka következik, amit ugyan sokan vitatnak, jelenleg mégis ez tapasztalható Európában.

Forrás: 3szék.ro
Fotó: pexels.com (stock)