A létrejövő új tájegységben 124 épület és mintegy 25-30 ezer műtárgy segítségével mutatják majd be Erdély, a Partium és Moldva hagyományos kultúráját, az ottani emberek életét a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte: az ezredfordulón fogalmazódott meg először az igény, hogy a Szentendrei Skanzennek be kell mutatnia a határon túli magyarság népi építészetét és életmódját is, Erdély pedig mindig egy különálló egység volt önálló történetével, gazdasági és földrajzi viszonyaival.

Mint mondta, az elmúlt másfél évtizedben kiterjedt kutatási programok, terepmunkák és tárgygyűjtések körvonalazták a tervezett tájegységbe beemelendő kisrégiók, épületek és műtárgyak állományát, majd számos konferencián vitatták meg az eredményeket és az előkészítésbe bevonták a magyar egyetemeket, valamint az erdélyi múzeumokat is.

Cseri Miklós a Szentendrei Néprajzi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a nagyközönség előtt várhatóan 2022-ben megnyíló kiállítás 15 hektáron mutatja be a trianoni békeszerződés által elszakított részek népi kultúráját egy olyan időszakban, amikor az ott élők kisebbségi létbe kényszerültek.

Az épülő kiállítás a legjellegzetesebb erdélyi kistáji egységeket a Szilágyságtól Kalotaszegen át Gyimesig, Háromszéktől Gyergyóig huszonegy portába sűrítve, áttelepített vagy másolatban fölépülő épületekkel mutatja majd be. A terület építészeti, társadalmi, kulturális és életmódbeli sokszínűségéből kifolyólag az épületek között szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena is.

MTI