EP-választás – Az Európai Néppárt adja a legnagyobb frakciót a közel végleges eredmények szerint

A várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a vasárnap befejeződött választások közel végleges eredményein alapuló, éjszaka közzétett utolsó mandátumbecslés szerint.


(MTI)

    Az EP arról számolt be, hogy a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 179 képviselőt küldhet a 751 tagú testületbe.
A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 150, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 107 mandátumot kaphatnak.
A zöldek frakciója 70 tagú lehet. Az eddig a harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthatnak ebben a régi-új konstellációban, ugyanannyira, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.
Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette, brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött.
A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.
A függetlenként politizálóknak hét mandátumot jósolt az EP, az “egyéb” kategóriába pedig 28 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe.
Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.
A véglegeshez közelítő részeredmények szerint az uniós tagországok közül Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot, együtt 29,4 százalékot szereztek, ami ugyan az első hely megőrzését jelenti, de valamennyi eddigi országos szintű választást tekintve a leggyengébb szereplésük. Történelmi mélypontra süllyedt a CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) választói támogatottsága is, a párt a szavazatok 16,1 százalékát szerezte meg. Az SPD-től a Zöldek vették át a második helyet 21,2 százalékkal, a negyedik helyen pedig a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 10,1 százalékkal.
Franciaországban a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) győzött a voksok 23,23 százalékával Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben (LREM) pártja előtt, amely 22,31 százalékot kapott.
Olaszországban a kormányzó, jobboldali Liga nagyarányú győzelmét jelezték előre a felmérések, a vele koalícióban kormányzó Öt Csillag Mozgalom, illetve a balközép Demokrata Párt előtt.
Spanyolországban a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerte el a legtöbb, összesen 20 mandátumot 32,8 százalékos szavazataránnyal. Második helyen a konzervatív Néppárt (PP) végzett 12 mandátummal, 20,1 százalékkal. Harmadik lett az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, negyedik az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés, ötödik pedig a VOX radikális jobboldali párt.
Lengyelországban a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt győzött 43,1 százalékkal, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) részvételével megalakított széles pártszövetség, az Európai Koalíció (KE) 38,4 százalékot szerzett.
A többi EU-tagország közül Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Horvátországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Szlovéniában jobboldali, Hollandiában, Portugáliában, Svédországban és Máltán baloldali, Szlovákiában, Dániában és Luxemburgban pedig liberális győzelem született.
Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte a választást. A kormánypártok 13 mandátumot szereztek, míg az ellenzék összesen nyolc képviselőt küldhet majd Brüsszelbe: a Demokratikus Koalíció (DK) négyet, a Momentum kettőt, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik pedig egyet-egyet.
Indult a választáson az Európai Unióból kilépni szándékozó Nagy-Britannia is. Ott az alig másfél hónapja megalakult, radikálisan EU-szkeptikus Brexit Párt győzött, a Liberális Demokraták jelentősen előretörtek, a Munkáspárt harmadik lett, a kormányzó Konzervatív Párt pedig példátlanul súlyos vereséget szenvedett.
Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,95 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.
Eddig az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője volt.

 

 

Forrás: MTI

cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com