A kormányoldal és ellenzék is a szabadság mellett tett hitet kedden, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Az ünnepségeken a szónokok az emlékezés fontosságát hangsúlyozták.

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a kommunista diktatúrának világszerte 100 millió áldozata volt, becslések szerint 700 ezer magyart hurcoltak el málenkij robotra, közülük 300 ezren soha nem tértek vissza.
„Emlékezzünk azokra a generációkra”, akiket meggyilkoltak, elüldöztek, kényszermunkatáborokba hurcoltak – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a titkokkal és elhallgatással övezett kommunista diktatúra mögött megtört emberi sorsok és nemzedékek vannak. A miniszter szerint az emlékezésért vívott küzdelem fontos eredménye, hogy Magyarország elsőként tette hivatalossá a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Gulyás Gergely szerint a kommunista diktatúra véget ért Magyarországon, de a kommunisták és bűneik „velünk élnek”. A gyilkos eszme is feltűnik még – mondta a miniszter, utalva a főváros új vezetésének Budapest szabad című kiállítására, amely szerinte a szovjet megszállásra, emberek ezreinek meggyilkolására emlékezik.
Schmidt Mária, a „30 éve szabadon” emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az ünnepségen hangsúlyozta: a második világháború után több mint fél évszázadon át „elhallgatás, tagadás, féligazságok” jellemezték Európát.
Fel kell nyitni azok szemét, akik nem tapasztalták meg a kommunizmus rideg valóságát – fűzte hozzá.
Az emléknapon Kövér László házelnök és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is koszorút helyezett el a budapesti Vértanúk terén található emlékműnél. A megemlékezésen Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke közölte: a megfélemlítés, az elrettentés, a politikai ellenfelek megbélyegzése, besározása, erkölcsi megtiprása volt az 1956-os megtorlás lényege.     Varga Mihály pénzügyminiszter közös felelősségnek nevezte az emlékezést és emlékeztetést, annak a szörnyű tragédiának az elmondását, amely Magyarországgal történt a kommunizmus sötét éveiben.
A KDNP II. kerületi szervezete által a budapesti Gyorskocsi utcai börtönnél rendezett megemlékezésen azt mondta: még itt vannak azok az emberek – akár a Fővárosi Közgyűlés bizottsági tagjaként is -, akik a mai napig is ellenforradalomnak tartják 1956-ot.
„Ott ül a parlamentben az a képviselő-pártelnök, aki néhány évvel ezelőtt aláírását adta ahhoz, hogy a vörös csillag ne legyen betiltva Magyarországon” – mondta.
A Fidesz közleményében azt írta, családok és emberi életek százezreit tette tönkre a kommunista diktatúra.
„Mi, akik ma egy szabad Magyarországon élünk, soha ne feledjük, hogy magyar emberek ezrei adták és tették kockára életüket ezért a szabadságért! Soha ne feledjük, hogy kimaszkírozva és magukat igaz európainak nevezve még ma is hatalomra törnek azok, akiket a kommunista hatalom tett gazdaggá és befolyásossá” – írták.
A Kereszténydemokrata Néppárt közleményében hangsúlyozta: kegyelettel emlékeznek mindazokra, „akiknek életét így vagy úgy megnyomorította a vörös diktatúra”. Mint írták, a magyarok élen jártak a kommunista diktatúra elleni küzdelemben. Így „felelősségünk van abban is, hogy az elnyomó rezsim +örökségének” végleges elbontása mind a politikában, mind a közéletben egyszer s mindenkorra megtörténhessen” – tették hozzá.
A Párbeszéd kommünikéje szerint Magyarország szolidáris és szabad jövőjének garantálása érdekében „nem feledkezhetünk meg a vészterhes történelmi időkről”.
„Több mint negyven év zsarnokságával talán sosem fogunk tudni elszámolni, de képesnek kell lennünk arra, hogy útját álljuk az önkényuralomnak” – írták.
A Magyar Liberális Párt közleményében tudatta: bár jelenleg a legnagyobb fenyegetést Európára a szélsőjobboldal és a populisták előretörése jelenti, „nem feledkezhetünk meg a szélsőbaloldal bűneiről sem”.
„Közös felelősségünk, hogy fellépjünk a szélsőségek ellen, és kiálljunk a demokratikus, szabad és európai Magyarországért” – áll a közleményben.
A Jobbik azt írta: a vörösterrornak, a szovjet katonai megszállás árnyékában Magyarországra csempészett kommunista hatalomátvételnek, a moszkovita Rákosi nevével fémjelzett diktatúrának, az 1956-os szabadságharcunk leverésének, majd a saját nemzetét eláruló zsarnoki bosszúnak honfitársaink milliói estek áldozatul.
„Nem véletlen az sem, hogy a Fidesz-kormány ideje alatt sem ismerhetjük meg az úgynevezett ügynökaktákat, és így ma is névtelenségbe burkolózhatnak a kommunista egypártrendszert egykori ügynökei, titkosszolgái” – tették hozzá.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

 

 

Forrás, fotó: MTI