Emil von Skoda 180 éve született

Száznyolcvan éve, 1839. november 19-én (egyes források szerint 18-án) született Plzenben Emil von Skoda mérnök és gyáriparos, a Skoda Művek alapítója, a világ harmadik legrégebbi autógyártójának névadója. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

    Nagyapjának a nyugat-csehországi Plzenben (németül Pilsen) kis lakatosműhelye volt, apja már a városi kórház főorvosaként dolgozott. Skoda származásáról ma is vitatkoznak a cseh, osztrák és német történészek, mert a gyáros jobban beszélt németül, mint csehül. Ennek okát a cseh kutatók abban látják, hogy német iskolákat látogatott, mert műszaki végzettséget akkoriban anyanyelvén nem szerezhetett. A mindennapi életben ugyanakkor nagyon gyakorlatiasan viselkedett, a közéletben meglévő cseh-német ellentéteket soha nem engedte be gyárába.

A prágai egyetemen két évet tanult, de mérnöki diplomáját már Karlsruhéban szerezte meg. Ezután Franciaországban, Angliában és Poroszországban tett tanulmányutat, innen 1866-ban, az osztrák-porosz háború kitörésekor kiutasították. Hazatérve három évig Waldstein-Wartenberg gróf pilseni üzemében lett főmérnök, három év múlva megvette és rövid idő alatt felvirágoztatta a gyárat. Terjeszkedésbe fogott, a pilseni telephez új létesítményeket – többek közt egy korszerű acélüzemet -, vasútvonalat épített, a gépgyártás mellett belefogott a fegyvergyártásba is, 1890-től állított elő géppuskákat, majd ágyúkat és lőszert az osztrák-magyar hadsereg számára.

Fotó: hu.wikipedia.org

Gépműhelyeit, kovácsüzemeit és szerszámkészítő műhelyeit 1899-ben Skoda Művek néven egyesítette, létrehozva Európa egyik legnagyobb, 37 ezer embert foglalkoztató ipari komplexumát. A vállalat a niagarai vízi erőműhöz, a Szuezi-csatorna zsilipjeihez, török cukorgyárakhoz, európai sörfőzdékhez egyaránt szállított alkatrészeket.

Emil Skoda rendkívüli szakmai tudásának köszönhetően gépészetet oktató professzorként is tevékenykedett Bécsben, a művészeket is támogatta, cégei nyereségéből sok alkotót szponzorált. Tekintélyes és befolyásos gyárosként, az osztrák felsőház tagjaként hatvanévesen, 1900. augusztus 8-án fejezte be életét az ausztriai Amstettenben. A plzeni Szent Miklós-temetőben nyugszik. A gyorsan fejlődő céget 1909-től fia, Karl vezette. Az első világháborúban a Skoda Művek volt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb fegyvergyártója, kivált mozsárágyúi bizonyultak hatékonynak.

A Monarchia 1918-as felbomlása után az immár csehszlovák Skoda Művek leszerelte hadiipari kapacitásait, és erőteljes korszerűsítő programba fogott. Az egész világon keresett gőz-, majd elektromos mozdonyokat, 1936-tól már trolibuszokat is gyártott. Csehszlovákia német megszállása után, a második világháborúban a konszern legtöbb vállalatát beolvasztották a német hadiiparba, 1945 áprilisában egy szövetséges légitámadás a gyár hetven százalékát a földdel tette egyenlővé.

A Skoda Műveket 1945-ben államosították, utolsó tulajdonosát, Skoda magát már németnek valló unokáját internálták, és a táborban halt meg. A Skoda Művek, amelyről levált a Mladá Boleslav-i autógyár és a prágai repülőgépgyár, főként a szocialista piacra szállított gépipari termékeket. A vállalatot 1953-ban Lenin Művekre keresztelték át, de a nyugati eladások villámgyors csökkenése miatt egy év után visszakapta a Skoda nevet. A rendszerváltás után a vállalatot privatizálták, 2000-ben megalakult a Skoda Holding, amely közlekedési eszközöket gyárt, egyebek között Miskolcra szállít villamosokat, Szegedre és Budapestre trolibuszokat.

    A Skoda már az alapító halála után, 1925-ben vásárolta meg az 1895-ben Václav Klement könyvárus és Václav Laurin gépészmérnök által alapított, kezdetben kerékpárokat, később motorkerékpárokat, majd 1905-től személygépkocsikat készítő gyárat. A Laurin & Klement az első világháború előtt a világ számos országában volt jelen (Budapesten az Andrássy út 10-ben volt irodája), s még a japán császár fiának is szállítottak autót. A cég pénzügyi gondjai és a fejlesztési kényszer miatt olvadt össze a csehszlovák gépipar legnagyobb vállalatával. Termékeit 1925 júniusa után Skoda néven forgalmazta, és ekkor jelent meg az autókon a máig használt szárnyas nyíl embléma.

    A Skoda Művek 1946-os államosítása után az önállósult Skoda Autó műszakilag fejlett Octavia és Felicia modelljei a szocialista járműgyártás ikonjai voltak. A Magyarországon is népszerű Felicia volt az egyetlen nyitható tetejű sportkocsi a keleti autók közt. A hatvanas évektől farmotoros családi autók kerültek ki a gyárból.

    A rendszerváltást követő privatizáció során, 1991-ben a Mladá Boleslav-i Skoda autógyár a Volkswagen csoport tagja lett, az ott készülő esztétikus megjelenésű, korszerű műszaki tartalommal rendelkező autók immár a minőség tekintetében is világszerte elismerést aratnak.

Tervek szerint 2020-tól már teljesen elektromos autók is lekerülnek a futószalagról. Bár a világ több földrészén is gyártanak jelenleg Skodákat, Csehország továbbra is az autógyár központja.

Emil Skoda szülővárosában, Plzenben a Skoda Holding számos vállalata működik ma is.

 

 

Forrás: MTI

Fotó: hu.wikipedia.org/wiki/Emil_%C5%A0koda

cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com