Nyilvánosan hozzáférhetővé tette a Molotov-Ribbentrop-paktumnak és titkos záradékának eredeti szovjet változatát teljes egészében a Történelmi Emlékezet nevű orosz alapítvány. 

    A Szovjetunió és a náci Németország 1939-ben kötötte meg a Molotov-Ribbentrop-paktum néven elhíresült meg nem támadási szerződést. A külügyminiszterek, Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentrop által aláírt szerződéshez csatolt titkos záradék rendelkezik a két ország érdekszférájának felosztásáról Európa keleti térségeiben, a Baltikumtól a Fekete-tengerig.
A szerződés szövege eddig ismert volt, de csak a paktum német verziója volt hozzáférhető. Az 1939. augusztus 23-án keltezett szerződést és az öt nappal később hozzátoldott záradékot az orosz külügyminisztérium történeti és dokumentumosztálya bocsátotta az alapítvány rendelkezésére, amely a hét végén honlapján tette közzé a beszkennelt dokumentumokat.
A tíz évre megkötött, a lejárta után öt évvel automatikusan meghosszabbodó megállapodásban Moszkva és Berlin arra vállalt kötelezettséget, hogy nem támad egymásra, abban az esetre pedig, ha a másik háborúba keveredik egy harmadik féllel, nem lép olyan szövetségbe, amely a másik ellen irányul.
Az 1939. augusztus 28-án datált kiegészítő titkos záradék értelmében a Baltikum “területi-politikai átrendeződése esetén a szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotta volna, Lengyelország területén – amelynek sorsáról Németország és a Szovjetunió a későbbiekben szándékozott megállapodni – a felek érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolta el. Moszkva Besszarábiát illetően az érdekeltségének, Berlin pedig az érdektelenségének adott hangot.
A meg nem támadási szerződést az aláírást egy héttel követően ratifikálta a szovjet Legfelsőbb Tanács, de a képviselők előtt a titkos záradék tartalmát nem fedték fel. Egy nappal a moszkvai törvényhozási jóváhagyást követően, 1939. szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot, kirobbantva a második világháborút. A Vörös Hadsereg szeptember 17-én lépte át a lengyel határt.
Hitler a Szovjetuniót 1941. június 22-én támadta meg. Orosz történészek szerint a paktummal Sztálin a Németország elleni háborút igyekezett elodázni az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére irányuló szovjet erőfeszítések nyomán, de valójában csak súlyosbította a német agresszió következményeit.
A Gazeta.ru hírportál rámutatott, hogy 30 éve a szerződés orosz nyelvű eredetijét még sem szovjet, sem külföldi archívumokban “nem találták”.
http://historyfoundation.ru/2019/05/31/pakt/

 

 

 

Forrás: MTI

Fotó: historyfoundation.ru/2019/05/31/pakt/