Egy elefántméretű, emlősszerű növényevő állattal éltek együtt a mai Európa területén az első dinoszauruszok nagyjából 205-210 millió évvel ezelőtt a triász időszakban – számoltak be a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelynek eredményeit Lengyelországban feltárt fosszíliákra alapozták.

    A négy lábon járó Lisowicia bojani maradványainak felfedezése nem csupán azt bizonyítja, hogy hajdanán nem a dinoszauruszok voltak az egyedüli óriások a szárazföldön, hanem azt is, hogy az emlősszerű dicynodonták, amelyek közé a Lisowicia is tartozott, nem annyira régen haltak ki, mint azt a kutatók eddig gondolták.
A szakemberek a Lisowicia bojani több egyedétől származó csaknem 100 csontmaradványt tártak fel a lengyelországi Lisowicénél. A végtagcsontokon végzett vizsgálatok szerint a Lisowicia csontjai az emlősökéhez és dinoszauruszokéhoz hasonló gyorsasággal növekedett.
A svédországi Uppsalai Egyetem paleontológusa, Grzegorz Niedzwiedzki a mai Európa területén feltárt legmeglepőbb triászi leletnek nevezte a fosszíliákat.
A Lisowicia bojani korának legnagyobb olyan ismert szárazföldi állata volt, amely nem a dinoszauruszok közé tartozott. Testhossza nagyjából 4,5 méter, magassága 2,6 méter volt és 9 tonnát nyomott. Az egyedüli hasonló méretű teremtmények a négy lábon járó, hosszú nyakú, növényevő szauropoda dinoszauruszok korai képviselői voltak akkoriban.
„A Lisowicia koponyája és állkapcsa nagyon különleges volt: fogakkal nem rendelkezett és a szájához egy szarucsőr csatlakozott, mint a teknősöknek és csőrös dinoszauruszoknak” – mondta Niedzwiedzki, hozzátéve, hogy azt nem tudni, az állatnak volt-e agyara, mint néhány rokonának.
A triász időszak volt a dinoszauruszok hajnala, amelyet a jura, majd a kréta időszak követett. Az első dinoszauruszok nagyjából 230 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Legkorábbi képviselőik kisebbek voltak, egészen eltörpültek az olyan félelmetes szárazföldi ragadozó hüllők mellett, mint a rauisuchiák és a phytosauriák.
„A késő triász időszak nem csupán a dinoszauruszok felemelkedésének kora volt, hanem az is, amikor az utolsó dicynodonták versenyre keltek a dinoszauruszokkal. Az evolúciós versenyből végül a dinoszauruszok kerültek ki győztesen” – mondta Tomasz Sulej, a Lengyel Tudományos Akadémia paleobiológiai intézetének munkatársa.
A hüllő- és emlősszerű sajátosságokkal is rendelkező dicynodonták különféle termetű növényevők voltak. Évmilliókkal azelőtt jelentek meg, hogy az első emlősök kifejlődtek a triász időszak végén. A triász időszak közepétől a dicynodonták voltak a domináns szárazföldi növényevők, és a kutatók egészen mostanáig úgy vélték, még az előtt kipusztultak, hogy a dinoszauruszok váltak a szárazföld uraivá.

Forrás: MTI