Csaknem 2,4 millióval nőtt a három legforgalmasabb vasútvonal utasszáma tavaly: a Budapest–Vác–Szob, a Budapest–Cegléd–Szolnok, valamint a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon összesen közel 34,6 millió ember utazott 2018-ban. A szolgáltatási színvonal javításának és a fejlesztéseknek köszönhetően a tíz legforgalmasabb vonalon 2,8 millióval emelkedett az utasok száma 2017-ről 2018-ra. A fejlődés az utazási kényelem, komfort terén a jövőben sem áll meg: jövő évtől az új járműbeszerzések révén az elővárosokban szinte teljes mértékben modern motorvonatok szállítják majd az utasokat.

 

A három legnépszerűbb vasútvonal – ezeken utaztak a legtöbben 2018-ban

 

• A Budapest–Vác–Szob (70-es) vonalon a 2018-as utasszám 620 ezerrel haladta meg a 2017-est, megközelítve a 12,6 millió főt. Ezzel a 70-es átvette a legforgalmasabb vasútvonal címet az előző években vezető Budapest–Cegléd–Szolnok vonaltól.
• A Budapest–Cegléd–Szolnok (100a) vonalon a növekedés 300 ezer fő volt, az utasszám így 12,5 millió főre nőtt 2018-ban.
• A Budapest–Székesfehérvár (30a) vonalon jelentős, közel másfél milliós növekedést jelentett, hogy a pályafelújítási munkák már nem zavarták a vonatközlekedést. A vonalon 2018-ban 9,4 millióan utaztak.

A legtöbb utas által használt két legnépszerűbb elővárosi szakaszon (a váci és a ceglédi vonalon) 2019 végétől KISS emeletes motorvonatokat állít forgalomba a vasúttársaság (https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/tovabbi-nyolc-emeletes-motorvonatot-vasarol-mav-start).

A top10 vonalakról

A tíz legnépszerűbb magyarországi vasútvonalon az előzetes számok alapján 2018-ban összesen 74 millióan utaztak. Ez 2,8 millióval haladja meg a2017-es eredményeket. A 10 legnagyobb utasforgalmú vonal (a 2018-as utasszámok sorrendjében): Budapest–Vác–Szob (70); Budapest–Szolnok(100a); Budapest–Székesfehérvár (30a); Budapest–Újszász–Szolnok (120a); Budapest–Cegléd–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony (100); Budapest–Hegyeshalom–Rajka (1); Budapest–Tatabánya (1a); Budapest-Miskolc–Nyíregyháza (80), Budapest–Esztergom (2) és Budapest–Hatvan (80a).

 

• A 2018-as év végi adatok alapján a legjelentősebb mértékű utasforgalom-emelkedés az elővárosban a Budapest-Déli–Tatabánya szakaszon volt, ahol tavaly 18 százalékkal választották többen a kötöttpályás közlekedést, mint 2017-ben. (A vonalon 2018-ban közel 4,8 millióan utaztak.) Csak kismértékben marad el ettől a székesfehérvári vonal 18 százalékos növekedése, az esztergomi vonalon pedig 17 százalékkal nőtt az utasforgalom. Mindkét vonalon rekordszámú – a székesfehérvárin 9,4, az esztergomin 3,9 millió – utas vásárolt menetjegyet.
• A kunszentmiklós-tassi vonalon – részben a modern FLIRT motorvonatok közlekedésének köszönhetően – szintén jelentős, 15 százalékosemelkedés történt 2017-ről 2018-ra. A vonalon utazók száma tavaly meghaladta az 1,8 milliót.

Az elmúlt időszakban kialakított menetrendeknek, a jegyértékesítés korszerűsítésének, a pályafejlesztéseknek, a felújított kocsiknak és az új motorvonatoknak köszönhetően az utóbbi években folyamatosan nőtt a MÁV-START utasszáma országos szinten, a növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat lebonyolító szakaszokon kiugró. A jegy- és bérletvásárlási szokásokban az előző években megfigyelt pozitív tendenciák 2018-ban is folytatódtak. Az előzetes adatok alapján nőtt a teljes árú menetjegyek és dolgozói bérletek értékesítése. Az önkiszolgáló csatornák térnyerésének köszönhetően 2018-ban már minden ötödik utas ilyen módon, azaz automatából, interneten vagy Vonatinfó alkalmazásból vásárolta a jegyét.

A jegyértékesítési fejlesztések népszerűsítése érdekében a vasúttársaság már több mint egy éve 5 százalékos kedvezményt ad az automatából történő vásárlásnál, az e-vonatjegyek 10 százalékkal olcsóbbak, mint ha pénztárban váltana jegyet az utas, a menetrendben @-cal jelölt, csúcsidőn kívüli vonatokra pedig e-vonatjegy vásárlásánál 20 százalékos árengedmény vehető igénybe (legalább 100 kilométeres utazások esetében).

 

Forrás, fotó: MÁV Magyar Államvasutak Zrt.