A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg augusztus 2-án világszerte a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján. 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.

    A hitleri Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a „német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni rendelkezések: összeszámlálták őket, megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, megtiltották, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek, és megkezdték a férfiak deportálását. 1939-ben koncentrációs táborokba gyűjtötték őket, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.

A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a „kóborló” cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, az ellenszegülők munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban rendelet született országos cigányrazziák megtartásáról, 1938-ban pedig a romák mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról.

1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. A nyilas hatalomátvétel után megkezdődött a cigányság szervezett összegyűjtése. A Vörös Hadsereg előrenyomulása miatt ez főként a nyugat-dunántúli megyékre korlátozódott. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak. Az itt fogva tartott nők, férfiak és gyerekek borzalmas körülmények között sínylődtek, sokan belehaltak az éhezésbe és a bántalmazásba. Komáromban kiválogatták a munkaképeseket, a gyermekes anyákat, az öreg és beteg embereket hazaengedték, de sokszor 13-14 éves lányokat munkaképesnek nyilvánítva mégis visszatartottak.

1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, ahol sokakat meggyilkoltak, mások embertelen, áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. Ravensbrückben különösen sok fiatal magyar roma lányt sterilizáltak. Augusztusban Magyarországon cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel, számos helyen tömeges kivégzésekre került sor. Csendőrök és nyilasok Szolgaegyházán, Nagyszalontán, Dobozon, Várpalotán, Lajoskomáromban és Lengyelben több száz romát – köztük gyermekeket és nőket – gyilkoltak meg lőfegyverekkel és kézigránátokkal. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. A történészek is igen tág határok közé, öt- és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket, a táborok magyar áldozatainak számát pedig ötezerre becsülik.

A német Harmadik Birodalom által megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat, különböző becslések szerint a holokauszt során a 2 milliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

A táborokban, főként Auschwitzban, a többi fogolytól eltérően a cigányokat nem szelektálták, a családok együtt maradhattak, dolgozniuk általában csak a saját táborrészük kiépítésénél kellett. Auschwitz parancsnoka, Rudolf Höss szerint Himmler kezdetben egy további faji kutatásokra használható cigányrezervátumot akart berendezni. A terv azonban kudarcba fulladt, a tömeges deportálások miatt a táborokban éheztek, járványok törtek ki, megtizedelve az ott lakókat. A cigánytábor története 1944. augusztus 2-án ért véget, amikor egy szelekciót követően 1408 munkaképes cigányt más táborokba vittek. Éjszaka az SS körülvette a tábort, az ellenállást kutyáikkal és fegyvereikkel megtörték, 2897 cigányt teherautókon hurcoltak a gázkamrákhoz.

Az szörnyű éjszakára emlékezve az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, Magyarországon virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. A roma holokauszt 70. évfordulóján 2014-ben Áder János köztársasági elnök nyitotta meg Csepelen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központot.

Az Európai Parlament 2015. április 15-én határozatban mondta ki a második világháború alatti roma holokauszt történelmi tényét.

 

Forrás: MTI