Május 14-én ötvenéves Cate Blanchett kétszeres Oscar-díjas ausztrál színésznő. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:
A Melbourne-ben született kislány hatévesen egy bűvészprodukció hatására döntött úgy, hogy ő is a pódiumra lép majd: a cél elérése érdekében sokáig zongorázni tanult, majd a középiskolában a színjátszó kört vezette. Egy egyiptomi utazása során szerepelt először – statisztaként – filmben. 1992-ben szerzett színi diplomát, s már ekkor záporoztak rá a hazai elismerések színpadi alakításaiért. Egyik legelső rajongója és partnere a szintén Oscar-díjas Geoffrey Rush volt, akit még főiskolásként lenyűgözött Szophoklész Elektrájaként.
A televízió képernyőjén 1989-ben tűnt fel egy kórházsorozatban, a filmvásznon huszonhét évesen, a Parklands című rövidfilmben debütált egy kifejezetten neki írt szereppel. Első főszerepét 1997-ben a Játék és szenvedély című romantikus-kosztümös filmben játszotta, ez idő tájt fellépett a híres londoni Old Vic színpadán is.
A kiugrást az I. Erzsébet angol királynő ifjúkorát elbeszélő Elizabeth hozta meg számára 1998-ban: Oscar-díjra jelölték, de a szobrocskát Gwyneth Paltrow vihette haza a szintén Erzsébet korában játszódó Szerelmes Shakespeare-ért. 2007-ben ismét eljátszotta a szűz királynőt az Elizabeth: Az aranykor című folytatásban, és újra Oscar-díjra jelölték; ő az egyetlen színésznő, akit ugyanazért a szerepért másodszor is nomináltak a kitüntetésre.
Széles közönséget hódított meg A Gyűrűk Ura-trilógia tündekirálynőjeként, Galadrielt az előzmény A hobbit-trilógiában is eljátszotta. A Martin Scorsese által rendezett Aviatorban 2004-ben Katharine Hepburn megszemélyesítéséért megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat – újabb érdekesség, hogy ő az első, aki egy Oscar-díjas személy megformálásáért vehette át az aranyszobrocskát.
Emlékezetes alakítást nyújtott az Egy botrány részletei című dráma fiatal tanárnőjeként, aki tizenéves diákjával keveredik szerelmi kapcsolatba, és aki mellett csak egy visszavonulás előtt álló kollégája (Judi Dench) áll ki. A mexikói Inárritu által rendezett, különböző kultúrákban és helyszíneken játszódó Bábelben Brad Pitt feleségeként tűnt fel. Jim Jarmusch a Kávé és cigarettában azt kérte tőle, hogy legyen tíz percre önmaga, majd az I Am Not There – Bob Dylan életei című zenés filmben nő létére a Nobel-díjas rocklegendát alakította. Utóbbi szerepéért és az Elizabeth második részéért ugyanazon évben egyszerre két kategóriában jelölték Oscar-díjra.
Ezt követően a Benjamin Button különös élete és a kevésbé fajsúlyos, ám annál szórakoztatóbb Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című kalandfilmben láthatta a közönség, utóbbiban hidegvérű és kegyetlen orosz kémnőt alakított, majd Ridley Scott Robin Hood-feldolgozásában kapott szerepet. Játszott a Banditák című könnyed krimi-komédiában, illetve a George Clooney rendezte, sztárszereposztású Műkincsvadászokban.
Woody Allen Blue Jasmine című filmjében egy férjében csalódott, meghasonlott középkorú nő bőrébe bújt, aki a New York-i társasági életet otthagyva testvéréhez költözik, hogy összeszedje magát. Teljesítményéért kiérdemelte második Oscar-díját, ezúttal a legjobb színésznő kategóriában, s Golden Globe-, valamint BAFTA-díjat is átvehetett.
Legutóbbi filmjei között van Todd Haynes az 1950-es években játszódó Carol című leszbikus románca, elismerése újabb Oscar-jelölés lett. Az Igazság – A CBS botrány című drámában Mary Mapes televíziós producert alakította, akit a korábbi amerikai elnök, George W. Bushsal kapcsolatos sztori miatt rúgtak ki az állásából. A Kenneth Branagh rendezte Hamupipőke-feldolgozásban a gonosz mostoha volt, majd a Manifestum című filmben 13 különböző személyiségként tolmácsolta a múlt századi művészeti mozgalmak hitvallásait. Blanchett tizenhárom arcát Julian Rosefeldt tizenhárom csatornás filminstallációjában – a többi közt brókerként, hajléktalanként és hírolvasóként – tavaly a Magyar Nemzeti Galériában is élvezhették a látogatók. Többször is hangját adta az Így neveld a sárkányodat című animációs sorozatnak, A dzsungel könyve legfrissebb feldolgozásában Kát, a kígyót szólaltatta meg, s részese volt az Oceans-sorozat női változatának (Oceans 8 – Az évszázad átverése).
Blanchett 2010-ben az Ascher Tamás rendezte Ványa bácsiban Jelena Andrejevnát alakította, a színdarabbal több amerikai városban is nagy sikerrel léptek fel. Két éve a New York-i Broadwayn is Csehov-műben – drámaíró férje Platonov-feldolgozásában – lépett színpadra, s a gazdag özvegy Anna Petrovna alakításáért Tony-díjra jelölték.
Művészete elismeréseként a többi közt 2008-ban kapott csillagot a Hírességek sétányán. 2015-ben a Brit Filmintézet tagja lett, s neki ítélték a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) filmes elismerését. A méltatásban a többi közt azt írták róla: a filmszínészet legnagyobb hagyományait testesíti meg, miközben szenvedéllyel adja át magát az innovációnak és a kockázatoknak; tehetsége másokat is arra ösztökél, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. 2016-ban az ENSZ menekültügyi hivatalának (UNHCR) jószolgálati nagykövete lett. 2018-ban ő volt a cannes-i filmfesztivál nemzetközi zsűrijének elnöke, s a Harvey Weinstein producer botránya nyomán a nőkkel szembeni szexuális zaklatások és erőszak elleni kampány egyik arca lett.
A színésznőt, aki a horror műfajának nagy rajongója, a People magazin 1999-ben az ötven legszebb ember, a Time magazin 2007-ben és 2018-ban a száz legbefolyásosabb személyiség közé választotta, s többször is felkerült a legjobban öltözött hírességek listájára. Magánéletét óvja a nyilvánosságtól, drámaíró férjétől három fia született. A házaspár 2015-ben örökbefogadott egy kislányt, s egy ideig közösen vezették a több színházat működtető Sydney Theatre Companyt. A színésznő családjával néhány éve az Egyesült Államokba költözött.
Forrás: MTI
Fotó: hu.wikipedia.org/wiki/Cate_Blanchett
