Egy brit kutató szerint az elhagyott csigaházakban élő remeterák egyes fajai az evolúció során hosszabb péniszt növesztettek annak érdekében, hogy a párzáshoz ne kelljen „elmenniük hazulról” és ezzel azt kockáztatni, hogy a szexuális aktus közben más remeterákok ellopják az üresen álló házat. 

    Mark Laidre, a Dartmouthi Egyetem biológusa a brit Királyi Természettudományi Társaság (Royal Society) Open Science című, nyílt hozzáférésű folyóiratában publikálta szerdán erről szóló tanulmányát.
A kutató szerint a többnyire a közönséges kürtcsiga üres házában élő remeteráknak annál nagyobb a szaporítószerve, minél nagyobb a kockázata annak, hogy a párzás után hajlék nélkül marad. Feltevése szerint ugyanis a hosszabb pénisz könnyebben elérhetővé teszi a nőstényt, nem kell teljesen kimászni a csigaházból, így a rák otthona a szexuális aktus idején is biztonságban marad.
A puha potrohú remeterákok szárazföldi fajai számára létfontosságú a csigaház, mert elvesztése esetén 24 órán belül kiszáradhatnak és elpusztulhatnak. Míg a vízi remeterákok általában megelégszenek az üresen maradt csigaházakkal, egyes szárazföldi fajok vegyi anyagokkal és fizikai erővel átalakítási munkálatokat végeznek hajlékukon, saját igényeikhez igazítják.
Laidre az évek során kilencféle tengeri és szárazföldi remeterák 328 példányát tanulmányozta múzeumokban, a kutatás során különösképpen figyelembe vette a tengeri vagy szárazföldi élettér és a testméret közötti összefüggéseket. Abból a feltevésből indult ki, hogy a leghosszabb pénisszel az átalakított, ezért tágasabb „luxuscsigaházban” élő rákoknak kell rendelkezniük, mivel az ő otthonuk a legvonzóbb a tolvajok számára, vagyis az ő esetükben a legnagyobb a lakhely elvesztésének rizikója. A „standard” csigaházban lakó vagy ilyen hajlékkal nem rendelkező rákoké rövidebb kell legyen.
A kutató beigazolódni látta elméletét. Mint megállapította, testük méretéhez viszonyítva a leghosszabb hímvesszőjük a szárazföldi remeterákokat is magába foglaló Coenobita-nemhez tartozó állatoknak van, az egyetlen olyan csoportnak, amelynek tagjai átépített csigaházban laknak, őket a „renovált” csigaházban lakó rákok követik. A legkisebb nemi szerve azoknak az állatoknak van, amelyek egyszerűen ledobják magukról a kinőtt csigaházat.
A biológus úgy véli, hasonló összefüggések létezhetnek más élőlények körében is. Laidre a továbbiakban egyebek között azt a kérdést tervezi körüljárni, hogy a csigaház átépítésének módozata is befolyással van-e a péniszméretre.

 

 

 

Forrás: MTI