Az egykori berlini fal maradványai emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy nem  tekinthető magától értetődőnek sem a szabadság, sem a demokrácia. A fal  örökre nyomot hagy Európa arcán – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a berlini fal leomlásának 30. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen szerdán.

    A katonai szövetség székházának udvarán, a fal ott elhelyezett maradványainál tartott megemlékezésen Stoltenberg aláhúzta, a  szabadság, demokrácia és az emberi méltóság azok az értékek, amelyek 30 évvel ezelőtt egyszerű embereket „valami rendkívüli megvalósítására” ihletettek.
Az akkori keletnémet rendszer „fegyverekkel, őrtornyokkal és kutyákkal megpróbálta határain belül tartani az embereket, idegen eszméket pedig kizárni onnan. Sikertelenült, mert az emberek álmai erősebbnek bizonyultak” – fogalmazott.
Szavai szerint férfiak és nők ezreinek hite bizonyította, hogy a béke és szolidaritás legyőzhet minden ellenfelet.
„Értékeinket minden nap védeni kell, ennek érdekében pedig egységesnek kell maradnunk” – tette hozzá Stoltenberg.
Hans-Dieter Lucas, Németország NATO-nagykövete beszédében elmondta, a berlini fal leomlása váratlan, de nem előzmény nélküli esemény volt. Elképzelhetetlen lett volna az akkori magyar kormány döntése nélkül, hogy megnyitja határait a kelet-német menekültek előtt 1989 szeptemberében.
Az 1953-as kelet-németországi, vagy Magyarországon az 1956-os, Csehszlovákiában az 1968-as, és Lengyelországban az 1981-es események mind azt bizonyítják, hogy az emberek szabadság utáni vágyát nem lehetett eltörölni sem Kelet-Németországban, sem másutt Európában.
November 9-én lesz 30 éve, hogy leomlott a berlini fal. Előtte 5 nappal, november 4-én tartották Kelet-Németország (NDK) történetének legnagyobb tüntetését, több százezren követeltek demokratikus átmenetet. A fal 1961-tól 1989-ig a Kelet és Nyugat közötti megosztottság  jelképe volt Európában.

Forrás: MTI

Fotó: hu.wikipedia.org/wiki/Berlini_fal