A titokzatos brit „utcaművész”, Banksy műveiből nyílt kiállítás Milánóban, a tárlat április 14-ig látható a Mudec múzeumban.
Első ízben rendez közgyűjtemény kiállítást Bansky műveiből, leszámítva a bristoli kiállítást, amelyet a művész maga rendezett, és inkább egy szokatlan performansz volt – hangsúlyozta Gianni Mercurio kurátor.
Ezt Banksy nem engedélyezte, és a kiállítás összeállítása „nagyon nehéz volt”, olyan volt, mintha egy fantommal dolgoznánk együtt – tette hozzá.
Banksy személyazonosságát pályájának az 1990-es évek kezdetén történt indulása óta titok övezi. Csak az állampolgársága ismert (brit), valamint a szülőhelye (Bristol), Instagram oldala, amelynek 5 millió követője van, és a honlapja, ahová a műveit minden kommentár nélkül feltölti.
„Banksy sikere java részét, vagy inkább a népszerűségét annak köszönheti, hogy névtelen művész. Ez már önmagában ellentmondás: a névtelensége révén ismert” – jegyezte meg a kurátor.
Mercurio elmondta, hogy a Banksy művészete – Vizuális tiltakozás című kiállítást kissé akadémikus megközelítéssel állították össze.
„Azt akarom megértetni a közönséggel, kicsoda Banksy mint művész, és nem csak médiajelenség. Mítosszá vált, és ezáltal a művészete, a munkája, mint olyan, háttérbe szorult” – magyarázta.
A kiállítás a Banksyt ihlető forrásokból indul, majd a lázadás, a művész bálványa témáját taglalja.
Megtalálható itt a híres Love in the air (Szeretet a levegőben) szitanyomat, amelyen egy tüntető Molotov-koktél helyett virágcsokorral dobálózik.
Több műve a Banksy által alkalmazott „eltérítési technikát” mutatja be, amelynek segítségével világszerte ismert művek másolatán változtatja meg úgy az elemeket, hogy egészen más legyen a mű jelentése. A Flag című alkotásában például Joe Rosenthal Pulitzer-díjas újságíró 1945-ben haditengerészekről készült fotóján az amerikai zászlót kitűző katonákat egy felgyújtott autóra felkapaszkodott harlemi lázadó srácokkal helyettesíti. A Truf War című alkotásban a puritán Winston Churchillt változtatta zöldtaréjos punkká, művét saját maga is „kreatív vandalizmusnak” nevezte.
A kiállítás nagy teret szentel (a „gyűlölt”, de „a civilizációt térdre kényszeríteni képes”) patkányoknak, amelyek a művész keze alatt hegedűművésszé vagy rapperré változnak.
Banksy művészete egyszerre szatirikus és elkötelezett, elítéli a fogyasztói társadalmat, az amerikai imperializmust és a háborút.
„Banksy lényege az üzenet. Rendkívül narratív és realista művész, mert a mindennapi életből és emberektől vett elemeket használ fel” – jegyezte meg Gianni Mercurio, aki szerint a művész nagy érdeme, hogy visszavitte az utcaművészetbe a lázadó és politikai elemet.
A kiállításon mintegy 80 mű, mintegy negyven emléktárgy (magazinok) és mintegy 60 Banksy által rajzolt bakelit és CD lemezborító látható.
Egy 20 perces dokumentumfilm és egy multimédia tér segítségével megtekinthetők azok a helyek is, ahol Banksy alkotott, New Yorkból Gázán át Calais-ig.
Mercurio szerint az establishment sokáig lenézte Banksyt, akinek októberi londoni happeningjével – amikor egy árverésen az egyik képe, amely félig bedarálta magát, több mint egymillió eurós áron (321 millió forint) kelt el – sikerült gyökerestől megváltoztatnia ezt a hozzáállást.
Forrás: MTI
Fotó: insagram/banksy
