Vasárnap este – közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban – 92. alkalommal adják át az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) kitüntetéseit, közismert nevükön az Oscar-díjakat Los Angelesben. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása:

A filmvilág legrangosabb kitüntetését 1927-ben alapították. Az első díjakat (hivatalos nevén Academy Award of Merit) 1929. május 16-án a hollywoodi Roosevelt Szálloda zártkörű bankettjén 12 kategóriában adták át, Charlie Chaplin életműdíjat kapott. A mintegy 270 vendég 36 asztalnál foglalt helyet, a ceremónia alig negyedórát vett igénybe.

A díjjal járó szobrocskára 1931-ben ragadt rá az 1939-től hivatalosan használt Oscar elnevezés, mert az Margaret Herricket, az akadémia első könyvtárosát – állítólag – Oscar nevű nagybátyjára emlékeztette. A 33,2 cm magas, 3,8 kilós trófea filmtekercsen álló, teste előtt kardot tartó lovagot ábrázol, a talapzat tekercsének öt küllője az Akadémia öt ágát – színészek, rendezők, forgatókönyvírók, producerek és technikusok – jelképezi.

A díjazottak nevét – a korai lapzárta miatt – sokáig előre megkapták az újságok, ám amikor 1940-ben a bankettre érkező vendégek az egyik lapban már olvashatták is az eredményt, áttértek a lepecsételt és a helyszínen felnyitott borítékokra. Az 1932. évi gálát közvetítette először a rádió, az 1953. évit a televízió, a vezető riporter a későbbi elnök Ronald Reagan volt. Színesben 1966-tól sugározzák az eseményt, ma már több mint 200 országban és az interneten is nézhető.

A legjobb idegen nyelvű – 2020-tól legjobb nemzetközi – film díját először 1956-ban a Federico Fellini rendezte Országúton nyerte el. A díjat 1982-ben Szabó István Mephisto, 2016-ban Nemes Jeles László Saul fia című alkotása nyerte el.

Ma 24 kategóriában osztanak Oscar-díjat, ezek közül a legfiatalabb az egész estés animációs filmeké, itt elsőként 2002-ben a Shrek nyert.

A humanitárius tevékenységet az 1956-ban alapított Jean Hersholt Humanitárius Díjjal, a kiemelkedő filmes alkotók pályafutását tiszteletbeli Oscar-díjjal ismerik el. Előbbi díjat Geena Davis színésznő, utóbbit David Lynch rendező, Wes Studi cseroki indián színész és Lina Wertmüller olasz rendezőnő már októberben átvette (utóbbi 1976-ban első nőként kapott jelölést a rendezői Oscar-díjra). A filmszakma legkiválóbb producereit elismerő, 1937-ben alapított Irving G. Thalberg-emlékdíjat nem minden évben ítélik oda.

A legjobb férfi főszereplő kategóriában 1963-ban győzött először fekete színész, Sidney Poitier, 2001-ben lett először Denzel Washington és Halle Berry révén a legjobb férfi és női színész is afroamerikai. A legjobb film kategóriában 2014-ben diadalmaskodott először fekete rendező, a brit Steve McQueen alkotása (12 év rabszolgaság). Ugyanekkor lett először latin-amerikai a legjobb rendező, a mexikói Alfonso Cuarón (Gravitáció), aki tavaly a Roma című alkotásáért három díjat is átvehetett: rendezőként, operatőrként és a legjobb idegen nyelvű filmért.

Női rendezőt csak egyszer díjaztak Kathryn Bigelow személyében (A bombák földjén, 2009), első női producerként Julia Philips nyert (A nagy balhé, 1973).

A rendezők közül két egymást követő évben John Ford (1940 – Érik a gyümölcs, 1941 – Hová lettél, drága völgyünk?), Joseph L. Mankiewicz (1949 – Egy levél három asszonynak, 1950 – Mindent Éváról) és a mexikói Alejandro G. Inárritu (2015 – Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje), 2016 – A visszatérő) nyert. Mankiewiczet máig egyetlenként rendezőként és forgatókönyvíróként díjazták két egymást követő évben.

A legjobb film kategóriában 2009 óta tíz alkotás is jelölhető, most kilenc került fel a listára. 1964 és 1978 után harmadszor fordul elő, hogy kettőnél több film kapott tíz vagy annál több jelölést: a Joker című képregény-film 11, Az ír című maffiaeposz, az 1917 című első világháborús alkotás és a Volt egyszer egy Hollywood tíz-tíz kategóriában esélyes az aranyszobrocskára. Az Élősködők című dél-koreai filmet hat kategóriában – köztük a legjobb film, a legjobb nemzetközi film, legjobb rendezés – nominálták. A szintén a legjobb filmek listáján szereplő Kisasszonyok az adaptációk között minden idők legtöbb Oscar-jelölésével, szám szerint hattal büszkélkedhet. Idén két színészi kategóriában is izgulhat Scarlett Johansson (Házassági történet, Jojo nyuszi). A 33 éves Cynthia Erivo, a színészi kategóriák egyetlen idei színes bőrű jelöltje a legfiatalabb színész lehet, aki Emmy-, Grammy-, Tony- és Oscar-díjjal is büszkélkedhet, ha a Harriet című filmért nyer, őt egyébként a legjobb eredeti filmdalért is nominálták.

Az Oscar-díjak története során a legtöbb, 14 jelölést a Mindent Éváról (1950), a Titanic (1997) és a Kaliforniai álom (2016) kapta. Eddig három film – Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975), A bárányok hallgatnak (1991) – győzött mind az öt fő kategóriában (legjobb film, férfi és női főszereplő, rendezés, forgatókönyv).

A leghosszabb Oscar-díjra jelölt film Ezra Edelman csaknem nyolcórás O.J.: Egy amerikai hős című dokumentumfilmje, amely 2016-ban nyert is.

Az élő filmesek között a legtöbb Oscar-jelöléssel John Williams zeneszerző büszkélkedhet, aki idén 52. alkalommal izgulhat (Star Wars: Skywalker kora).

Érdekesség, hogy idén egy filmes pár mindkét tagja Oscar-díjra esélyes: Greta Gerwiget a legjobb adaptált forgatókönyvért (Kisasszonyok), Noah Baumbachot a legjobb eredeti forgatókönyvért (Házassági történet) nominálták. Mindketten rendezték is filmjüket, a mindkét alkotás versenyben van a legjobb filmek között, Baumbach producerként is nyerhet. Gerwig azon kevés nők egyike, akik rendezői Oscar-jelöléssel büszkélkedhetnek (Lady Bird, 2017), akkor a forgatókönyvért is nominálták. Baumbachnak szintén van már Oscar-jelölése, A tintahal és a bálna forgatókönyvéért (2005).

 

 

Forrás: MTI
Fotó: oscars.org