A meteorológiai előjelzések alapján az elkövetkezendő időszakban rendszeresen kell számítanunk az időjárás változásaira, azon belül a hidegfrontokra, melyek ilyenkor gyakrabban megjelennek. Ezen túl eleinte főleg hajnalban és reggel, de később már napközben is ködös útszakaszok tehetik nehezebbé közlekedésünket. A biztonságos közlekedést mindkét tényező jelentősen befolyásolja, ezért nem árt tudni, hogyan igazodjunk a változásokhoz, és miként változtassuk meg közlekedési szokásainkat hidegfront, illetve köd esetén.
Fontos, hogy hidegfront esetén tompulnak a reflexek, ezért ilyenkor jellemzően magas a figyelmetlenség miatt bekövetkezett balesetek száma. Bár a hidegfront alapvetően nyugodtabbá, feszültségmentessé teszi a közlekedőket, hiszen általa csökken az ingerlékenység,ugyanakkor a biztonságos közlekedést károsan érintő hatása is van: lelassulnak a reflexek, s az állandó álmosságérzet valamint a nehézkes gondolkodás (továbbá a sokaknál megjelenő fejfájás) miatt gyakoribbak azok a közúti balesetek, melyek a figyelmetlenségre visszavezethetők vissza.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy az életkor előre haladtával egyre érzékenyebben reagálunk a frontokra, az időjárás-változásokra. Ennek oka, hogy idősebb korban a belső folyamatok lassabban játszódnak le, a test már nem képes olyan gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz, mint korábban. Alvási zavarok, idegesség kimerültség, feledékenység, levertség, depresszió, szív- és keringési zavarok, szédülés és légzési problémák léphetnek fel. Ennek megfelelően a középkorúak és a „senior” közlekedők részéről a hidegfront idején történő közlekedés fokozott óvatosságot igényel.
A másik gyakori „vendég” az utakon ilyenkor a köd. A köd a hűvös, de még nem kemény fagyos időszakok jellemzője. Legfőbb veszélye, hogy jelentősen akadályozza, szélsőséges esetben akár el is lehetetleníti a közúti közlekedést, s nem csak a láthatóságot korlátozza, hanem egyéb veszélyeket is rejt. Mindezekre tekintettel a ködben történő biztonságos járművezetés speciális felkészültséget igényel.
A köd különösen a lakott területen kívüli útszakaszokon lehet veszélyes, ahol a páraréteg olykor átláthatatlan, s a járművezető nem tudhatja, milyen akadályok, veszélyforrások jelennek meg előtte (különösen éjjel). Ezzel szemben lakott területen belül valamivel könnyebb a helyzet, mert a közvilágítás fénye részben áttöri a ködöt, de a sűrűbben haladó járművek által keltett légmozgás és egyéb körülmények miatt lényegesen jobb a láthatóság.
A ködös időszakokban általában többszörösére nő a balesetveszély (a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor az anyagi káros és a könnyű sérüléses járműütközések, továbbá a gyalogos elütések száma növekszik meg, a halálos balesetek száma általában csökkenést mutat). A legfontosabb szabály, hogy ködös útszakaszokon óvakodjunk az eltúlzott sebességtől. A megengedett sebességhatárt soha ne lépjük túl, gyakran még a megengedett sebesség felső határa, annak közelsége is eltúlzott lehet.
Nagyon fontos továbbá a követési távolság növelése. Igen nehéz megbecsülni a biztonságos követési távolságot köd esetén. Ezért tartsunk az előttünk haladótól olyan távolságot, hogy járművünkkel annak hirtelen fékezése esetén is meg tudjunk állni. A szakértők azt tanácsolják, hogy a minimális követési távolság legalább akkora legyen, mint amit az adott sebességgel haladva járművünk két másodperc alatt megtesz!
Köd esetén tartózkodjunk az előzéstől! Vegyük fel a sorban haladók tempóját, megfelelő követési távolságot tartva (ilyenkor a tömeges „ráfutásos” ütközések veszélye igen magas).
Azt is tudnunk kell, hogy a köd olykor foltok formájában képződik, s az egyik ködfolt követheti a másikat. Általános magatartás, hogy az egyik ködfoltból kihaladva, a láthatósági feltételek hirtelen javulása esetén a járművezetők gyorsítanak, s a korábbiakhoz képest jelentősen nagyobb sebességgel haladnak. Ez különösen veszélyes lehet akkor, ha egy másik ködfoltba érkezünk, mert a látótávolság hirtelen történő jelentősen csökkenése miatt nem tudhatjuk, milyen veszélyekkel, kockázatokkal kell számolnunk.
Érdemes megjegyezni, hogy fokozott ködképződéssel számolhatunk folyók közelében, zárt völgyekben, erdős hegyi útszakaszokon stb.
A ködös időben történő vezetés nagyon fárasztó, ezért idővel a reakcióképességünk jelentősen csökken. A feszült figyelem miatt az emberi szem is elfárad, ezért nagyon fontos, hogy hosszabb utaknál tartsunk gyakrabban pihenőt. A legalább 15 perces pihenők során a szem pihentetése mellett koffein tartalmú ital fogyasztása is ajánlott. További jó tanács, hogy szemünk fáradékonyságát csökkentve soha ne nézzünk a szemből érkező jármű fényszórójába, s vezetésünk során ne is tekintsünk meredten egyetlen pontba.
Köd esetén használjunk ködfényszórót! Ha járművünk ezzel nem rendelkezik, akkor a tompított fényszórót kell bekapcsolni. A távolsági fényszóró használata kifejezetten kerülendő, hiszen az erős fény a páraszemcsékről visszaverődve vakító, átláthatatlan fehér falat képez!
A látni és látszani elvnek megfelelően a gépjármű valamennyi fényszóróját és irányjelzőjét tartsuk tisztán, és ügyeljünk a szélvédő tisztaságára. A belső pára megakadályozása érdekében kapcsoljuk be a légkondicionáló készüléket, a levegő áramlásának irányát a szélvédő felé terelve. A hátsó szélvédő páramentesítésére is figyeljünk.
Végezetül haladásunk során számoljunk az úttesten gyalogos, kerékpáros, vagy lassú jármű közlekedésére, meghibásodott jármű megjelenésére, melyek észlelése a ködben ugyancsak jelentősen korlátozódik. Ha pedig kiszállunk a járműből, lakott területen kívüli útszakaszokon mindig vegyük fel a fényvisszaverő mellényt, mely észlelhetőségünket, s ezáltal biztonságunkat sokszorosára növeli!
Köd esetén tanácsaink tehát az alábbiak: lassúbb haladás, nagyobb követési távolság, előzéstől tartózkodás, ködfényszóró alkalmazása, és a távolsági fényszórók mellőzése stb. A szem pihentetése érdekében pedig iktassunk be több pihenőt.
Forrás: ORFK- OBB
Fotó: ORFK, pxhere.com