Az internetes terrorista propaganda elleni küzdelemről tartottak konferenciát Párizsban

Tízegynéhány ország és globális internetes óriáscég tanácskozott szerdán Párizsban arról, hogy milyen eszközökkel lehetne elejét venni annak, hogy terrorista hálózatok és személyek gyűlölet terjesztésére, szélsőséges csoportok szervezésére és terrorcselekmények közvetítésére használjanak fel internetes platformokat.

    A tanácskozást Emmanuel Macron francia elnök és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök kezdeményezte a március közepén az új-zélandi Christchurchben elkövetett merénylet ürügyén, amelyben egy szélsőjobboldali fehér terrorista két mecsetben összesen 51 muzulmánt ölt meg, és a tömegmészárlást egy, a fejére rögzített kamerával élőben közvetítette a Facebook közösségi hálózaton. A merényletről egy 17 perces videofelvétel is készült, amelyet több millióan néztek meg az interneten.
Macron több állam- és kormányfőt is meghívott a “Christchurch-csúcsnak” nevezett tanácskozásra, köztük Theresa May brit miniszterelnököt, II. Abdalláh jordániai uralkodót vagy Justin Trudeau kanadai kormányfőt, továbbá a Facebook, a Google, a Twitter vagy a Microsoft vezető tisztségviselőit. Németország megfigyelőként vett részt a tanácskozáson. Macron a múlt héten Mark Zuckerberggel, a Facebook alapítójával és főnökével is tárgyalt a világhálón terjesztett gyűlölet elleni küzdelemről.
Franciaországot az utóbbi években súlyosan érintette az iszlamista terrorizmus, a merényletekben mintegy 250-en veszítették életüket.
A Facebook a Christchurch-csúcsra időzítve több tervezett korlátozást jelentett be. Egyebek között a felhasználók egy súlyosabb szabálysértés után egy bizonyos ideig – például 30 napig – nem tehetnének fel a hálózatra élő videofilmeket. Ilyen súlyos szabálysértésnek minősülne például egy terrorcsoport közleménye linkjének közzététele.
A Facebook, amely az Instagramot és a Whatsappot is működteti, bejelentette, hogy 7,5 millió dollárt fektet be annak a technológiának a tökéletesítésére, amely képes felfedezni és ártalmatlanítani a felderítés elkerülése végett manipulált tartalmakat. A Facebook tisztségviselői támogatásukról biztosították a Christchurchi Felhívást, de leszögezték, hogy szükség van még a valamennyi fél számára elfogadható részletek kidolgozására. A szólásszabadság szószólói és az internetes cégek egyes képviselői viszont ódzkodnak az új korlátozásoktól, és azzal érvelnek, hogy az erőszakos szélsőségesség társadalmi probléma, amelyet technikai eszközökkel nem lehet megoldani.
A Párizsban elfogadott, jogilag nem kötelező közlemény, az úgynevezett Christchurchi Felhívás – amint erre az új-zélandi miniszterelnök rámutatott – azonban egyelőre csupán kiindulópontot jelent a nemkívánatos tartalmak elleni küzdelemben. Új-Zéland a terrortámadás után gyorsan intézkedett, és betiltotta a gépkarabélyok és félautomata fegyverek használatát.
Európa ez idáig tehetetlennek bizonyult a világhálón terjedő terrorpropagandával szemben. Az Európai Bizottság 2018-ban javasolta, hogy az internetes cégeket súlyos büntetés kilátásba helyezése mellett kötelezzék az ilyen tartalmak azonnali törlésére. Ez azonban még nem válhatott érvényes jogszabállyá, mert a tagállamok és az Európai Parlament nem tudott közös álláspontra jutni a kérdésben.

 

 

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com

cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com