Az első ember 60 éve járt a világűrben

Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben, az emberiség történetében új korszak kezdődött.

A második világháború utáni két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése az 1950-es évektől a világűrre is kiterjedt. A versenyfutásban a szovjetek bizonyultak eredményesebbnek: 1957. október 4-én ők lőtték fel az első műholdat, majd elsőként ők juttattak élőlényt, Lajka kutyát a kozmoszba, sokkolva a kudarcokhoz nem szokott, presztízsveszteséget is elszenvedő Amerikát. A vetélytársukat rendre leköröző szovjetek a következő szakaszt is megnyerték, az első ember a világűrben szovjet állampolgár volt.
Gagarin 1934. március 9-én született a szmolenszki körzet egy kis falujában. A műszaki főiskola repülőklubjában szeretett bele a repülésbe, s 1957-ben a Vörös Hadsereg légi erejének pilótájává avatták. 1959-ben ő is jelentkezett az űrkutatási programba, s a többlépcsős válogatási folyamat után háromezer jelölt közül bekerült a húsz kiválasztott közé. Az űrhajózási állami bizottság 1961 tavaszán úgy döntött, hogy Gagarin indulhat az űrbe elsőként, vélhetőleg ebben az is közrejátszott, hogy társai közül ő volt a legalacsonyabb és a legkönnyebb, így jobban elfért a szűkös kabinban és az űrhajónak kisebb súlyt kellett vinnie. (A legenda úgy tudja, az első számú jelölt valójában German Tyitov volt, de Nyikita Szergejevics Hruscsov, a kommunista párt főtitkára bekérette a jelöltek tablóját, és a fotogénebb Gagarin képére bökött: ő repült.)

A világ első űrhajósa 1961. április 12-én közép-európai idő szerint 7 óra 7 perckor indult útnak a Vosztok-1 rakéta ágyúgolyó alakú űrkabinjában. A Földet óránként 28 ezer kilométeres sebességgel, 181 és 327 kilométer közötti magasságban 108 perc alatt kerülte meg, majd 9 óra előtt 5 perccel Szaratov közelében ejtőernyővel épségben landolt. Az út során Gagarin jól érezte magát, ceruzával jegyzetelt a fedélzeti naplóba, illetve magnetofonra mondta benyomásait.
A szenzációs hírt a szovjet propaganda alaposan kihasználta a kommunista rendszer felsőbbrendűségének bizonyítására. A világ első űrhajósát már útja közben őrnaggyá, visszaérkezése után ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet is. Gagarin afféle két lábon járó propagandafegyverként beutazta az egész világot (1961-ben Magyarországra is ellátogatott). A nyílt arcú, egyszerű és szerény fiatalember mindenhol rokonszenvet keltett, számtalan kitüntetésben részesült, még ásványt, aszteroidát és a Holdon krátert is neveztek el róla.
A rendszer számára rendkívül értékes Gagarint a repüléstől eltiltották, a szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnokhelyettese lett. Csak 1968-tól repülhetett ismét vadászgéppel, s máig tisztázatlan körülmények között 1968. március 27-én légi baleset áldozata lett. A mindössze harmincnégy évet élt Gagarin útja a világűrben új korszakot nyitott az emberiség történelmében, emlékére 1962 óta április 12. az űrhajózás napja.
A szovjet propaganda fölösleges, de megszokott titkolózásának következményeként azonban még ma is akadnak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán repült-e Gagarin, ha igen, elsőként repült-e, vagy csak ő érkezett elsőként olyan állapotban vissza, hogy fogadni lehetett a Vörös téren. Akár így volt, akár nem, a közvélemény szemében már mindörökre ő marad az első ember a világűrben.
Az űrkutatásra óriási erőket összpontosító Egyesült Államok 1969-ben vágott vissza, amikor amerikai űrhajós lépett elsőként a Holdra. A versengést mára együttműködés váltotta fel, a nemzetközi űrállomást közös erővel építették és használják a mai űrhatalmak, köztük a Szovjetunió örökébe lépett Oroszország.

Forrás: MTI



cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com