Az egészségfejlesztési irodák munkája nagyban segíthet a népbetegségek elleni harcban – erről az egészségügyért felelős államtitkár beszélt egy szakmai fórumon kedden Budapesten.
Horváth Ildikó azt mondta, a halálozások háromnegyede ugyanis a helytelen életmódból adódó betegségekre vezethetők vissza, tehát a mozgásszegény életmódra, a helytelen táplálkozásra, a dohányzásra vagy a túlzott alkoholfogyasztásra.
Mint mondta, az életmódon a legnehezebb változtatni, hiszen félig-meddig nem tudatosuló folyamatokat kell az emberek gondolkodásában megváltoztatni.
Felidézte, a kormány évekkel ezelőtt letette a voksát az egészségnevelés, a megelőzés és egészségfejlesztés mellett, és kormányzati, illetve európai uniós források jutottak erre a területre.
Az államtitkár közölte, az országban jelenleg 116 egészségfejlesztési iroda működik, munkájuk fontos és hosszú távú eredményeket hoz. Ehhez kapcsolódóan elmondta, az elmúlt években nőtt a várható élettartam és szintén nőtt az egészségben eltöltött évek száma. Kitért arra, hogy az egészségfejlesztési irodák bekapcsolódnak majd a nemrég, háziorvosi praxisközösségeknek meghirdetett Három generációval az egészségért programba is.
Müller Cecília, megbízott országos tisztifőorvos a Fókuszban a területi egészségfejlesztés – az egészségfejlesztési irodák kiemelt szerepe 2019-ben című szakmai tanácskozáson elmondta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) létrehozásával felerősödött az egészségfejlesztési szakterület, a járvány- és közegészségügyi munka mellett.
Kifejtette, az NNK egyik feladata, hogy szakmai felügyeletet gyakoroljon az egészségfejlesztési irodák felett, módszertant, kohéziót, és egyfajta standard palettát nyújtson a területen dolgozók munkájához.
Hozzátette ugyanakkor: nem szeretnék a rendszer „uniformizálni”, hiszen számos olyan egészségfejlesztési program megvalósulhat, ami a helyi lakosság igényeihez igazodik.
Oroszi Beatrix, az egészségfejlesztési irodák (efi) szakmai projektvezetője az MTI-nek elmondta, az efi-k 2012-ben kezdték működésüket 61 irodával, ami mára 116-ra bővült járási szinten. A cél, hogy minél több ilyen iroda működjön az országban – tette hozzá.
Az egészségfejlesztési szolgáltatásokat nyújtó, azokat helyi szinten szervező irodák módszertani, szakmai irányítása az NNK feladata. Segítséget nyújtanak egy egységes szolgáltatási kínálat kidolgozásában, a szakemberek képzésében.
Mint mondta, az efi-k létrehozásának célja, hogy közösségi alapú szolgáltatást nyújtsanak vagy szervezzenek meg például munkahelyeken, iskolákban, civil vagy egyházi szervezetek közreműködésével.
A szakmai tanácskozáson Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója beszámolt a Három generációval az egészségért programról. A nemrég bejelentett, 5,8 milliárd forintos kerettel meghirdetett, háziorvosi praxisközösségeknek szóló pályázat célja az egészségben eltöltött évek számának növelése, a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések rizikófaktorainak, valamint a gyermekek egészségi állapotát befolyásoló tényezőknek a felmérése.
A főigazgató elmondta, a WHO adatai szerint a kardiovaszkuláris betegségek vezetik a halálozási statisztikát, a teljes halálozás 31 százalékáért felelős ez a betegségcsoport. Kiemelte, az elmúlt években ugyan meredeken csökkent a kardiovaszkuláris halálozás Magyarországon, de ez elsősorban a technológia és a gyógyszeres kezelések fejlődésének, illetve az országban kiépült katéteres laboroknak köszönhető.
Mint mondta, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában a legnagyobb kockázat a magas vérnyomás és a diabétesz, amelyek kialakulásában szerepet játszik a túlsúly. Kiemelte, a felnőtt magyar lakosság kétharmadának magas a koleszterinszintje és a lakosság egy része túlsúlyos. Aggasztó jelenség – emelte ki -, hogy egyre több gyerek túlsúlyos.
Andréka Péter szerint a megelőzésben a háziorvosok tudják a legtöbbet tenni, hiszen ezen a szinten a legtöbb az orvos-beteg találkozás, és a lakosság még mindig a háziorvosában bízik leginkább.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com