Legkevesebb 30 százalékkal növelte az esélyét a szélsőséges bozóttűzszezonnak a klímaváltozás Ausztráliában – derült ki a szélsőséges időjárási jelenségek és az éghajlatváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt szerdán bemutatott jelentéséből.

Az ausztrál, európai és észak-amerikai kutatók számítógépes modellekkel nézték meg, hogy az éghajlatváltozás különböző szintjei milyen hatással vannak a kontinensre, és ezeknek a szimulációknak az összehasonlításával számolták ki, hogy az ember okozta globális felmelegedés milyen mértékben növelte a szélsőséges ausztrál bozóttűzszezon valószínűségét.

A kutatók figyelembe vették a nagyjából 120 évvel ezelőtti és a jelenkori éghajlati feltételek közötti különbségeket, táblázatba foglalva a hőmérséklet, valamint az aszályok és tüzek intenzitásának mért és megfigyelt változásait. A tavalyi volt a legmelegebb és legszárazabb év Ausztráliában a feljegyzések egy évszázaddal ezelőtti kezdete óta.

„Bizonyíték van arra, hogy az ausztrál bozóttűzszezonok időben kitolódtak és intenzívebbé váltak, és a szélsőséges hőmérsékletnek szerepe volt ebben” – mondta Sophie Lewis, az Új-dél-walesi Egyetem klímakutatója, a jelentés egyik szerzője. „Az éghajlatváltozás ma már az ausztrál vidék része – a szélsőséges forróság egyértelmű kapcsolatban áll az ember okozta klímaváltozással, ami hatással lehet a tüzekre” – tette hozzá a szakember.

A 2019-2020-as ausztrál bozóttűzszezonban rekordot jelentő 19 millió hektárnyi terület vált a lángok martalékává. Az elsősorban Ausztrália délkeleti részén tomboló bozóttüzek legkevesebb 34 ember és több mint egymilliárd állat halálát okozták.

Forrás: MTI.hu
Fotó: AFP