Világszerte, így Magyarországon is emberek milliói szenvednek alvási zavarokkal, a kutatások szerint a lakosság 70 százaléka ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna. A felnőttek körülbelül egyharmada nem alszik annyit, amennyit a szervezete megkövetelne, vagyis naponta legalább 7 órát. A többség képtelen megfelelő ideig aludni, ez leginkább a stressz, a felborult munkaidő, a késői vacsorák miatt alakul ki. Dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának Tudományos Bizottságának elnöke szerint a kialvatlanság, a stressz okozta alvászavar jelentősen növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívritmuszavar kockázatát, rossz hatással van az idegrendszer működésére.
Több felmérés is megerősítette, hogy nemzetközi viszonylatban a magyarok a kifejezetten rossz alvókhoz tartoznak: nem alszunk eleget és azt sem ismerjük fel, ha nyugtalan alvásunk hátterében valamilyen alvászavar, vagy alvásbetegség áll. Hivatalos statisztikák ugyan nincsenek, de egy a közelmúltban publikált felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, 28 százalékuk ébred gyakorta pihenten, s csupán 2 százalékuk számolt be arról, hogy mindig elég időt tölt alvással. De nemcsak az számít, hogy mennyit alszik valaki, hanem az is, hogy ezt mennyire nyugodtan és pihentetően teszi. Az Egészségügyi Világ Szervezet (WHO) a depresszió leggyakoribb tüneteként az alvászavart jelölte meg, amelynek az elmúlt tíz évben drámian nőtt az előfordulása. Az elmúlt évekhez képest egyre később fekszünk és egyre korábban kelünk, így összességében kevesebbet alszunk. Továbbra is komoly probléma a napközben jelentkező álmosság, mely a válaszadók 90 százalékát érinti, 41 százalékuk szenved naponta többször a rátörő álmosságtól, fáradtságtól. Emelkedett az állandó alvásproblémával küzdők aránya is, minden 4. ember számára okoz komoly gondot az el-, illetve átalvás, és a megkérdezettek csaknem fele számolt be időszakos alvásproblémáról. Pedig a nyugodt, valóban relaxált alvás segítheti csak a szervezet munkáját. A stressz által kiváltott alvászavar és ebből adódó szívritmus problémákkal foglalkozni kell.
„Ha az ember huzamosabb ideig nem tud ágyba bújva egy fél órán belül álomba szenderülni, vagy gyakorta riad fel az éjszaka közepén, és nem tud visszaaludni, emellett reggelente úgy ébred, mintha átment volna rajta egy úthenger, fáradt és egyáltalán nem érzi úgy, mintha aludt volna, esetleg kínzó fejfájás gyötri, vagy levegő után kapkod, ezek a tünetek alvászavarra, betegségre utalnak. Az alvási problémák egyik formája a kialvatlanság. ”—hívja fel a figyelmet dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának Tudományos Bizottságának elnöke.
„Személyes tapasztalataink és óvatos becsléseink szerint például az úgynevezett epizodikus álmatlanság – amikor egy-egy külső hatás miatt ideiglenesen áll fent alvászavar, három hónapnál rövidebb ideig – minden második felnőttnél előfordult. A krónikus álmatlanság az emberek 10-20 százalékát érinti. Inszomnia esetén megnő a hangulatzavarok, szorongásos tünetek kockázata. Az alvásfüggő légzészavarok, hangos horkolással járó légzésszünetek jelentik a másik komoly problémát. Ebben az esetben megugrik a magas vérnyomás, a stroke és az infarktus kockázata, rontja a cukor-anyagcserét, de okozhat depressziós tüneteket, memória és koncentrációs zavarokat, sőt, a hirtelen halál valószínűsége is megnő, így jelentős egészségi rizikófaktornak számít. Alváskor oxigénhiány jelentkezik, a betegséget gyakran szívritmuszavarok kísérik, súlyosabb esetben azonban szívinfarktus és agyi infarktus, stroke alakulhat ki. Nyilván egy kéthetes nyaralás alatti alvászavar még nem okoz súlyos károkat, de azoknál, akiknek a természetes biológiai órája nem áll szinkronban a munkaidejükkel, mert éjszakáznak vagy hajnalban kelnek, sokkal nagyobb a betegségek, elsősorban cukorbetegség, vagy szív- és érrendszeri rendellenességek kockázata. A horkolás mellett fő tünete a nappali álmosság. Az alvási apnoe a felnőtt lakosság 4–10 százalékát érintheti, idősebb korban gyakorisága még magasabb”—folytatja a kardiológus. Külön kategóriát képez a stressz által kiváltott álmatlanság, inszomnia.
„A stresszes, feszültséggel teli, túlhajszolt életmódnak köszönhetően egyre többeket érint az alvászavar. Előfordulhat, hogy valaki nincs is tudatában az alvászavarainak. Van, aki nem tud elaludni, vagy felriad, de előfordul, hogy éjszakai panasz nincsen, megvan a szükséges alvásmennyiség is, azonban a beteg nap közben kimerültnek, fáradtnak érzi magát és nem tud koncentrálni. Létezik olyan változata is az alvászavarnak, amikor napközbeni alvási rohamok törnek rá valakire. Veszélyes, öngerjesztő folyamat lehet, ha valaki a napi feszültséget a hálószobába is beviszi. Ezután aztán nem tud aludni, egyre idegesebben számolja a bárányokat, másnap kialvatlanság miatt nem teljesít jól, majd újabb feszült nap után ismét hazamegy. A legrosszabb esetben már a hálószoba, vagy az ágy látványa is kiválthatja az álmatlanságot, ha valaki már attól retteg, hogy megint nem fog tudni rendesen aludni. Pedig a természetes és nyugodt alvás létfontosságú az egészséges szívműködés, illetve a megfelelő idegállapot fenntartásához ” —mondja Gellér professzor.
Forrás: Ilkaházi Renáta
Fotó: pexels.com
