A két-, illetve többoldalú tanácskozásokat követően ismét plenáris, huszonhetes körben folytatódott Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli találkozója, amelyen a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú EU-költségvetésről tárgyalnak.
Diplomáciai források szerint a megbeszélések középpontjában az Európai Bizottság által frissen készített, új számokat is tartalmazó dokumentum áll, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) mintegy 1,069 százalékát fizetné be a költségvetésbe.
Ez alapján a költségvetés pénzügyi kötelezettségvállalások formájában elkölthető teljes összege mintegy 10 milliárd euróval lenne kevesebb a korábbi, Charles Michel, az Európai Tanács elnökének javaslatához képest.
Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére vonatkozóan 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát tenné ki.
Az úgynevezett „takarékos négyek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői között vannak, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is a jelenlegi szintjén legyen a büdzsé, maradjon meg az összesített bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka.
A kohézió barátai nevű csoport – amely a csúcstalálkozó alkalmával úgy döntött, hogy átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá – pedig egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. A nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy – ha új forrást nem vonnak be – kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
Forrás, fotó: MTI
