Az arab országok reagálása, valamint az a tény, hogy nem felel meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa több határozatának, kételyt támaszt a Donald Trump elnök által előterjesztett közel-keleti rendezési terv életképességével kapcsolatban – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 orosz állami tévécsatorna egyik vasárnapi műsorában.
„Az ENSZ BT-nek egész készlete van vonatkozó határozatokból. Szabad szemmel is látható, hogy ennek a tervnek néhány kitétele nem áll egészen összhangban a BT határozataival” – nyilatkozta Peszkov az orosz elnök tevékenységének kulisszatitkairól szóló, Moszkva, Kreml, Putyin című heti magazinműsorban.
„Látjuk a palesztinok reagálását, látjuk arab országok egész sorának reagálását, amelyek szolidárisak a palesztinokkal a terv elvetése ügyében. Ez feltétlenül arra késztet bennünket, hogy elgondolkozzunk annak életképességén” – tette hozzá.
Az orosz elnöki szóvivő eddigi hivatalos nyilatkozataiban csak annyit mondott, hogy Moszkva „tanulmányozza” az új amerikai béketervet. Ugyanezt mondta azt követően is, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön Moszkvában személyesen tájékoztatta az elképzelésről Vlagyimir Putyin orosz államfőt.
Peszkov elmondta, hogy az izraeli részről kezdeményezett Putyin-Netanjahu talákozót 24 óra alatt hozták tető alá.
Trump – Netanjahuval az oldalán – január 28-án ismertette Washingtonban „az évszázad alkujának” nevezett béketervet. A két állam létezésével számoló elképzelés értelmében Izrael elcsatolhatná az 1967-ben elfoglalt Ciszjordánia azon részeit, ahol zsidó telepek épültek, amelyeket az ENSZ törvénytelennek tekint. Izrael részévé válna a Jordán folyó völgyének nagy része is, így a zsidó állam venné körbe a palesztin állam zsidó telepektől szabdalt ciszjordániai részét.
A terv értelmében Jeruzsálem egésze Izrael egy és oszthatatlan fővárosa lenne, a palesztin állam székhelye Kelet-Jeruzsálem egyik peremvárosába kerülne. Izraeli fennhatóság alá kerülne a Templom-hegy és az al-Aksza mecset is, amely az iszlám egyik legszentebb helye, ahol Izrael feladata lenne garantálni a vallásgyakorlás szabadságát.
Forrás: MTI
