Két politikusnak van víziója Európa számára – az egyik Orbán Viktor címmel jelent meg interjú Varga Judit igazságügyi miniszterrel a Die Welt című konzervatív német lap szerdai számában.

A miniszter az új Európai Bizottságról elmondta, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület hivatalba lépése „esély az újrakezdésre”, és ugyan továbbra is várhatók konfliktusok, az új bizottsági elnök nyitott a kelet- és közép-európai országok érdekei és gondjai iránt.

A német kereszténydemokrata politikus „nem kioktat, hanem szeretné megérteni, hogy történelmileg honnan jövünk, és miért térünk el egynémely szempontból az európai fősodortól” – mondta Varga Judit. Hozzátette: az is örömteli, hogy a testület magyar tagja, Várhelyi Olivér a bővítési ügyeket kapta meg. Ez siker a magyar kormánynak, és igazolja együttműködési készségét.

Kiemelte, hogy azért támogatták Ursula von der Leyent, mert nagymértékben különbözik elődjétől, Jean-Claude Junckertől; nő, hét gyermek anyja és közép-európai. Első megnyilatkozásai „igen sokat ígérőek” – mondta a miniszter.

Kifejtette, hogy az érvek ütköztetése, a vita az európai demokrácia lényegi eleme, az új bizottság pedig az eddiginél jobb kiindulópontot jelent a vitához, mert nem osztják fel többé Európát jókra és rosszakra. Jean-Claude Juncker idején a bizalom nagy része megsemmisült, és ezt a bizalmat most a tisztelet alapjára építve újra meg kell teremteni. Éppen ez az, amit Ursula von der Leyen képvisel.

A migrációs válsággal kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország mindig is kiállt a szolidaritásért. Ennek része az uniós külső határ védelme és a gondok megoldása a származási országokban, amelyekben Magyarország számos projektet támogat pénzügyileg, így a Közel-Keleten kórházak, iskolák felépítésében, az infrastruktúra fejlesztésében, Szerbiában és Líbiában a határvédelemben segít.

A migráció olyan kihívás, amely még évtizedekig jelen lesz, és „nem jó, ha Brüsszel rövidtávú megoldásokat diktál felülről” – mondta Varga Judit, példaként említve a menekültek befogadását szabályozó kvótát, amely szavai szerint „meghívás az embercsempészeknek”, hozzájárul „üzleti modelljük” fenntartásához, és nem akadályozza meg a tragédiákat a Földközi-tengeren. „Amikor beléptünk az európai klubba, nem mondtunk le arról a jogunkról, hogy önállóan döntsük el, kivel akarunk együtt élni” – húzta alá az igazságügyi miniszter. A magyarországi intézményrendszerrel összefüggő európai aggodalmakkal kapcsolatban elmondta, hogy a kormány folyamatos párbeszédet folytat a jogállamiságról az EU-val és az Európa Tanács Velencei Bizottságával, és át is ülteti a gyakorlatba az illetékes bíróságok döntéseit és a Velencei Bizottság tanácsait.

Rámutatott: „megvan a megfelelő európai keret a jogállamisági kérdések megvitatásához, méghozzá anélkül, hogy Magyarországot általánosító módon pellengérre állítanák”. Hozzátette, hogy a jogállamiságnak nincs általános érvényű meghatározása. Példaként említette, hogy Nagy-Britanniában nincs alkotmány, Finnországban nincs alkotmánybíróság, Hollandiában pedig megszüntették a népszavazás intézményét. A sajtó helyzetéről szólva kiemelte, hogy a médiumok túlnyomó többsége, különösen az online sajtóban „szélsőségesen kormánykritikus”. A magyar médiapiacon történt változásoknak köszönhetően a keresztény-konzervatív és liberális eszmék egyaránt megjelenítődnek a közéletben.

Hozzátette, hogy a konzervatív médiumok csupán a tájékoztatás kiegyensúlyozottságára törekednek, és „a magyar sajtópiac a piacgazdaság szabályai szerint szerveződik”. Megjegyezte: néha szinte „megszállottságnak” tűnik a magyarországi viszonyok kritikus hozzáállású boncolgatása, hiszen Magyarország viszonylag kis ország, és „vannak Európában más, jóval nagyobb problémák is, amelyekről többet kellene beszélni”.

A miniszter a terjedelmes interjúban szólt egyebek mellett külpolitikai kérdésekről is. Jelezte: Magyarország nem támogatja azt a javaslatot, hogy az EU-ban a tagállamok teljes egyetértése helyett többségi döntéssel határozzanak külpolitikai ügyekben. Szólt arról is, hogy a kormány a Kínával folytatott gazdasági, beruházási együttműködésben természetesen ügyel arra, hogy ne sérüljenek magyar és európai érdekek.

Varga Judit az Oroszországhoz fűződő viszonnyal és a közös európai védelmi erő kifejlesztésével kapcsolatban kifejtette, hogy stabil belpolitikai helyzetükből adódóan két politikus van Európában, akik egy víziót, jövőképet tudnak felvázolni a kontinens számára és tenni is tudnak az elképzelésük megvalósításáért. Az egyik Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a másik Emmanuel Macron francia államfő. Egyes részletekben ugyan eltérő nézeteik vannak, „de mindketten úgy gondolják, hogy az EU-nak egységes álláspontot kell kialakítania arról, hogy miként viszonyuljunk Kínához, Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz”.

„Üdvözlendő, hogy Macron személyében egy nagy EU-tagország államfője megnevez problémákat és elindít vitákat annak érdekében, hogy Európa ne veszítsen politikai jelentőségéből és gazdasági befolyásából” – mondta Varga Judit.

Forrás: MTI.hu
Fotó: MTI.hu