Ötven éve, 1969. november 4-én halt meg Szabó Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, egy korszak ünnepelt komponistája, a Zeneakadémia egykori főigazgatója. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:
1902. december 27-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a piarista gimnáziumban kezdte meg, közben éjszakai munkákból tartotta fenn magát. Tizenévesen a festészet érdekelte, a képzőművészeti avantgárdhoz vonzódott, és egy ideig Uitz Béla növendéke is volt, de végül mégis a zene mellett döntött. A szegény fiút ebédhordás fejében a házukban lakó operaházi brácsás tanította muzsikálni. A Zeneakadémián, ahol Siklós Albert, majd Weiner Leó és Kodály Zoltán tanítványa volt, 1926-ban zeneszerzésből diplomázott. Ugyanebben az évben egyik alapítója volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének, melynek az avantgárd művészeti mozgalomhoz kötődő fiatal zeneszerzők – Szabó mellett Kadosa Pál és Szelényi István – voltak tagjai, műveik a Kassák-kör rendezvényein is megszólaltak.
Kezdetben kamaraműveket írt, ő hangszerelte a Meseautó és a Hyppolit, a lakáj című örökzöld filmek zenéjét, a Petőfi nyomán komponált Farkasok dala című művét 1931-ben Londonban mutatták be. A húszas évek elején főbérlője révén került kapcsolatba a munkásmozgalommal, illegális kommunista lett. A párt 1931-ben Sallai Imre futáraként Berlinbe küldte, innen Moszkvába emigrált, ahol elvégezte a pártfőiskolát. A második világháború alatt frontszolgálatot teljesített a Vörös Hadseregben, és szovjet főhadnagyként részt vett Budapest felszabadításában is.
Moszkvai évei alatt született kórusfeldolgozásait, tömegdalait és indulóit Európa-szerte ismerték. Hazatérve az újjáalakuló zenei életet szervezte, és évekig elnöke volt az 1949-ben megalakult Magyar Zeneművészek Szövetségének. Liszt szimfonikus költeményei nyomán, a szabadságharc centenáriumának megünneplésére komponálta a „Hazatérés” Concertót, a Számadás című zenekari művét, valamint a táncjátéknak is feldolgozott Ludas Matyi szvitet. Utóbbi egy trilógia első darabja lett, amelyet a Martinovics-összeesküvést témául választó Emlékeztető szimfónia és a Föltámadott a tenger című, Petőfi versekre íródott oratóriuma teljesített ki. (Érdekesség, hogy az Emlékeztető szimfónia a Különös házasság című Mikszáth-regény Keleti Márton által rendezett filmváltozatának kísérőzenéjéből készült.) Ő jegyezte a Nádasdy Kálmán és Ranódy László által rendezett Ludas Matyi és a Föltámadott a tenger című filmek zenéjét is. Több József Attila- és Radnóti-verset zenésített meg. Egyetlen operája, a Móricz Zsigmond regénye alapján készült Légy jó mindhalálig betegsége miatt torzóban maradt, a Borgulya András által befejezett zeneművet halála után hat évvel, 1975-ben mutatták be az Erkel Színházban.
Szabó Ferencet 1945-ben a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékvezető tanárának nevezték ki, 1958-tól egy évtizeden át, nyugdíjba vonulásáig az intézmény főigazgatójaként működött, 1951-től 1958-ig országgyűlési képviselő volt.
Munkásságát 1951-ben és 1954-ben is Kossuth-díjjal ismerték el. A kitüntetés mellé egy fonyódi villa használati jogát is megkapta, ahol nyarait töltötte felesége társaságában. A Balaton-parti településen egy ideig a zeneiskola is az ő nevét viselte, a „magyar tenger” ihlette III. zongoraszonátáját, melynek alcíme: Balatoni notturnók. 1952-ben érdemes művész, 1962-ben kiváló művész címben részesült.
1969. november 4-én hunyt el Budapesten, emléktáblája utolsó lakhelyén, a XIII. kerületi Hollán Ernő utcában található. A kerületi zeneiskola 1976 és 1993 között a zeneszerző nevét viselte, az intézmény 2014-ben Fischer Annie nevét vette fel.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
