Világszínvonalú, amit Magyarország az eddigi három világtalálkozó rendezésével elért – hangsúlyozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán.

    Kiemelte: a vízválság globálissá vált, a korábban egymástól elkülönülve megjelent helyi és regionális vízválságok a gazdasági és társadalmi hatásokon keresztül elkezdtek összekapcsolódni.
Az idei találkozó mottója a sok víz, kevés víz és szennyezett víz. Kőrösi Csaba hangsúlyozta, nincs a világon olyan régió vagy ország, amelyet ezek a problémák nem érintenek, bár ez a hatás különböző mértékű.
Példaként említette, hogy a fejlődő világban a szennyezett víz 80 százaléka tisztítás nélkül megy vissza a természetbe, a fejlett országokban 10-20 százalékos ez az arány. A világon a szennyezett víz mennyisége egyre nő, különösen az ipari szennyeződéseké.
A vízválság felé rohan az emberiség, ha ezt nem állítja meg – fogalmazott Kőrösi Csaba, kiemelve, hogy a világtalálkozó részeként megrendezett vízipari szakkiállításon jó példákat lehet találni a lehetséges megoldásokra.
Kitért arra is, hogy a Földön élő emberek száma nagyon gyorsan nő, a vízfogyasztás pedig ennél is kétszer gyorsabban. A vízkészletek nem egyformán oszlanak el, és éppen ott nő a leggyorsabban az emberiség létszáma, ahol már most is túlhasználtak a vízkészletek. Hozzátette, hogy Magyarországot a vízhiány problémája nem fogja érinteni.
Évente a világban 600 milliárd dollár befektetésre lenne szükség, hogy 2030-ig eljussunk egy fenntartható vízgazdálkodási szintre, most mintegy 200 milliárdnál tartunk – jelezte Kőrösi Csaba.
A szakkiállításon bemutatott fejlesztésekről szólva elmondta: jelentős minőségi ugrás történt az előző, három évvel ezelőtti világtalálkozóhoz képest egyebek mellett a városi vagy a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén, valamint a számítástechnika és a nanotechnológia vízgazdálkodásba bekapcsolása területén, Magyarország pedig az élvonalban van.

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com