Nyolcvannyolc évesen elhunyt Toni Morrison Nobel-díjas amerikai írónő, a Nagyonkék, a Salamon-ének, A kedves és a Dzsessz című regények szerzője, a fekete Amerika megjelenítője.

Kiadójának közlése szerint Morrison, aki az első afroamerikai női szerzőként nyerte el 1993-ban a világ legrangosabb irodalmi kitüntetését, hétfő este halt meg egy New York-i kórházban.

Toni Morrison az Ohio állambeli Lorainben született egy négygyerekes munkáscsaládban Chloe Anthony Wofford néven. Gyerekkorától élénken érdeklődött az irodalom iránt, Tolsztoj és Jane Austen voltak a kedvenc írói. 1949-től a washingtoni Howard Egyetemen hallgatott angol nyelvet és irodalmat, a keresztnevét ekkor változtatta Tonira. 1953-ban a Cornell Egyetemen tanult tovább, bölcsészdoktori fokozatot szerzett, majd a texasi Southern Egyetemen, illetve a Howard Egyetemen tanított.

1958-ban férjhez ment Harold Morrison jamaicai származású építészhez, akitől két gyermeke született. 1964-ben elváltak, Toni ekkor egy kis syracuse-i kiadó munkatársa lett, majd 1967-től a New York-i Random House könyvkiadó szerkesztőjeként fontos szerepet játszott a fekete írók megismertetésében. 1971-ben visszatért az egyetemi katedrára, és a New York Állami Egyetemen, majd a Yale-en tanított. 1984 és 1989 között Albanyban volt professzor, közben 1988-ig a Bard Főiskolán is tanított irodalmat. 1989-től 2006-os nyugdíjazásáig a Princetonon tartott előadásokat.

Irodalmi pályafutása az önéletrajzi fogantatású Nagyonkék című regényével kezdődött. Későbbi munkáiban öntudatosan vállalta fel a fekete Amerika örökségét, és arra törekedett, hogy minél teljesebben, érzékletesebben mutassa be az afroamerikai közösség életét, gyökereit és hiedelemvilágát. 1977-ben adták ki az afrikai színtéren játszódó Salamon-ének című regényét, amelyet kritikusai Alex Haley Gyökerek című munkájához hasonlítottak, és amelyért elnyerte a Nemzeti Könyvkritikusok Körének Díját.

A kedves című 1987-es regénye, amely egy felszabadított fekete rabszolganő kálváriáját meséli el, osztatlan sikert aratott, mégsem kapott egyetlen díjat sem kiadása évében. Az elismerések elmaradását az amerikai fekete irodalom 48 ismert képviselője nyilatkozatban bírálta, faji természetűnek minősítve Morrison háttérbe szorítását. A kedves a következő évben megkapta a legjobb könyvnek járó Pulitzer-díjat, és tíz évvel később meg is filmesítették a közkedvelt televíziós „show-woman”, Oprah Winfrey főszereplésével.

1992-ben látott napvilágot Dzsessz című regénye, amelynek különlegessége a zenei műfaj sajátosságait tükröző szerkesztésmód. Magyarul megjelent A Paradicsom című regénye is, amely egy oklahomai kisváros fekete közösségének feszültségektől terhes világába kalauzolja olvasóit, valamint a Szerelem, amely egy furcsa családi történeten keresztül jeleníti meg a szerelem sokféle válfaját és erősségét.

Gyerekeknek szóló műveket is írt, megírásukban kisebbik fia, a zenész-festő Slade segített. Slade 2010 decemberében hasnyálmirigyrákban meghalt, az ő emlékének szentelte 2012-ben megjelent Home című regényét.

Operát és musicalkomédiát is szerzett New Orleans címmel, és a meggyilkolt polgárjogi vezető, Martin Luther King tiszteletes emlékére született Dreaming Emmet című darabja. Utolsó, 11. regénye 2015-ben jelent meg Engedjétek hozzám címmel.

Morrison 1993-ban nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint „látnoki erejű és költői szépségű regényeiben az amerikai valóság egyik lényeges metszetét kelti életre”. Több más rangos díjon kívül 2012-ben megkapta az Egyesült Államok legmagasabb, civileknek adható elismerését, az Elnöki Szabadságérmet is.

Közéleti kérdésekben is többször hallatta hangját, 2008-ban az amerikai demokrata párti elnökjelöltségért vívott harcban Barack Obama hivatalos támogatója volt.

Forrás: MTI
Fotó: pexels.com