A rendszerváltás óta eltelt harminc év örökségéről, illetve a magyarság jogvédelméről, biztonságáról és gazdasági megerősödésének lehetőségeiről volt szó csütörtökön Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) rendezvényein.
A „30 éve történt – rendszerváltás 1989-90” című pódiumbeszélgetésen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy értékelte: a rendszerváltozás – minden hibájával és hiányosságával együtt – az egyik, ha nem a legpozitívabb esemény az elmúlt két évszázad nagy történelmi fordulópontjai közül.
A fórumon – amelyen részt vett Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő is – Gulyás Gergely kijelentette: büszkének kell lenni arra, ami 1989-90-ben történt, minden hiba vagy hiányosság ellenére. Hosszú idő után visszanyerte szuverenitását az ország, maga dönthet szövetségi, katonai rendszeréről, sorsáról egyéni és közösségi értelemben egyaránt – mondta.
Aktuálpolitikára áttérve Gulyás Gergely leszögezte: ma Magyarországon olyan alkotmányos demokrácia van, amelyben négyévente el lehet küldeni a kormányt; a hatalomváltás minden feltétele adott, de ahhoz olyan ellenzék kellene, amely a jelenleginél reményteljesebb politikát kínál az embereknek.
Schiffer András arról beszélt, hogy 1987-88-ban az ellenzéki szervezetek megalapításához is kellett bátorság. Pozitívumként említette, hogy a rendszerváltást nem követte újabb diktatúra vagy katonai megszállás, de szerinte Magyarország teljesítménye szerénynek nevezhető a térségben, és az induló előnyeit nem tudta kihasználni.
Egy másik pódiumbeszélgetés résztvevői azt elemezték: győztek-e a migránspártiak az EP-választásokon. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint nem dőlt el a migrációval kapcsolatos politikai küzdelem, de van remény arra, hogy egy hosszú küzdelem végén a migrációt ellenző politikai erők győzzenek.
Kontrát Károly kijelentette: a magyar tapasztalat az, hogy a biztonság a legfontosabb közösségi érték. Ezért az országoknak áldozniuk kell. Hozzátette: a turizmusban és a gazdaságban is érezhető annak a pozitív hatása, hogy a világon biztonságos országként tekintenek Magyarországra. Egyre több turista, egyre több befektető érkezik Magyarországra emiatt. „Mi mindent megteszünk azért, hogy a biztonság megmaradjon, de azt szeretnénk, hogy Magyarország ne legyen sziget az álláspontjával” – tette hozzá.
A pódiumbeszélgetésen részt vevő biztonságpolitikai szakértők egyetértettek abban, hogy a migrációt azzal lehetne visszaszorítani, ha a nyugat-európai országok nem ajánlanának olyan segélyeket a bevándorlóknak, amelyek töredékét képesek megkeresni országaikban.
A szabadegyetem energiabiztonságról szóló fórumán Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter arról beszélt: a klímavédelmi célkitűzéseket Magyarország is támogatja, de ezeket csak úgy tudja kielégíteni, ha megépíti az atomerőmű két új blokkját.
Kóbor György, Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója nehezményezte, hogy a széndioxid-mentességre vonatkozó célkitűzéseket a zöldek politikai célokra próbálják kisajátítani. Szerinte a 2030-ra, 2050-re kitűzött klímacélok elérése lehetetlen nukleáris energia nélkül.
A versenyképesség témájában rendezett csütörtöki fórum előadójaként Varga Mihály pénzügyminiszter új magyar brandek felépítését szorgalmazta. A versenyképesség nem külföldön kezdődik, először otthon kell felépíteni magunkat, hogy versenyképesen tudjunk kilépni a külső exportpiacokra – mutatott rá. Varga Mihály a magyar kormány küldetésének tartotta a Kárpát-medencében, hogy a határon túli magyarokat minél inkább bekapcsolják a gazdasági vérkeringésbe.
A külhoni magyarok boldogulását segítő konkrét kormányzati döntésről is beszámoltak csütörtökön Tusnádfürdőn. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár itt jelentette be, hogy a kormány újabb egymilliárd forintot meghaladó összegű támogatást ítélt meg a vajdasági magyarság nemzeti jelentőségű fejlesztéseire és programjaira.
A kormánytámogatásból 11 kiemelt jelentőségű projekt fog megvalósulni. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke rámutatott: a magyar nemzetpolitikának köszönhetően az utóbbi évszázadban most először fordul elő, hogy Szerbiában „előnyt jelent magyarnak lenni”.
Az európai jogvédelemről rendezett vitafórumon Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kijelentette: el kell érni, hogy az Európai Unió is foglalkozzék az őshonos kisebbségekkel.
Szili Katalin fontosnak tartotta, hogy az Európa Tanács folytassa a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kodifikációt, amit aztán át kell vinni az Európai Unióba. Emlékeztetett rá, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke tett megválasztásakor egy olyan kijelentést, amellyel elismerte a közép-európai országok helyzetének a sajátosságát, és ezzel kinyitott egy ajtót. „Ha javaslatokat teszünk, beléphetünk az általa kinyitott ajtón” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa úgy vélte: az EU-nak öt alapelvet kellene beépíttetnie a tagállamok jogrendjébe. Azt, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részei kell, hogy legyenek. Hozzátette: Magyarország elismeri a területén élő nemzeti közösségek államalkotó szerepét.
Forrás: MTI
