Bronzkori település nyomaira bukkantak a Sváb-Alb középhegységben a grabenstetteni földsáncegyüttes területén, ez a legrégebbi ilyen jellegű felfedezés a térségben.
A leletek között vannak középső és késő bronzkorból (időszámítás előtti 1600-1300 közötti időszakból) származó oszlopok – közölte Gerd Stegmaier tudományos szakértő, az ásatás referense.
A grabenstetteni földsáncegyüttes 1800 hektáros összterületével az európai kontinens legnagyobb megerősített kelta kori települése volt a Kr.e. első században. A hely fontos kereskedelmi és közlekedési központ lehetett a Rajna és a Duna között.
A régészek 2018-ban egy urnasírt, egy veremházat és kerámiacserepeket tártak fel, amelyek Stegmaier szerint egy korai kelta áldozati helyhez tartoztak.
Emellett először bukkantak rituális sírok építőelemeire, amelyek feltehetően piacok vagy más létesítmények közelében helyezkedtek el. 200 hektárjával ez lehet a kelta világ legnagyobb ismert rituális helyszíne Stegmaier szerint.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com