Emilioék tudatosan nevelik Vivit, kisebbik lányukat is: feleségével, Tinával hárman ellátogattak a gyömrői állatmenhelyre, hogy a felelős állattartásról taníthassanak neki valami újat. A család teljességgel ledöbbent, látva, hogy az emberek felelőtlensége sok száz állatot juttat menhelyre.
Emilioék a Sláger TV stábjával ellátogattak a gyömrői állatmenhelyre, ahol jelenleg hatszáz-hétszáz kutya vár gazdára, vittek egy nagy adag kutyatápot is. Ott megtudták, a súlyos probléma onnan ered, hogy sokan megveszik az aranyos kiskutyákat, aztán amikor a kölykök elkezdenek felcseperedni, kárt okoznak, megrágják a szőnyeget, a gazdik nem tudják fegyelmezni őket, nincsenek otthon velük – végül pedig megszabadulnak tőlük. Jobb esetben menhelyre adják le, de általában egyszerűen kiteszik őket az utcára.
Emilio teljesen ledöbbent, hogy milyen sok felelőtlen ember van, a menhely bejárása alatt szinte végig némán követte a családját és kísérőjüket. Vivi szintén hangtalanul, anyukája kezét szorítva figyelte a ketrecek lakóit. Tinának a telepet bejárva az járt a fejében, hogy micsoda emberfeletti teljesítmény az, amit a menhelyen dolgozók nap mint nap végigvisznek. „Emilen is láttam, hogy az érkezésünk után egy-két könnycseppet elmorzsolt. Az juthatott eszébe, hogy nincs az a pénz, vagy bármilyen dolog, amiért Ramszeszt vagy Lilit, a család kutyáit odaadná. Annak viszont nagyon örültem, hogy vannak olyan pici kutyák, akik még nem vesztették el a hitüket az emberekben.”
Emellett a napba még az is belefért, hogy Tina az anyukájától tanult, végtelenül praktikus módszerrel: a bicikli végére erősített partvisnyéllel tanítgatta kisebbik lányát, Vivit kerékpározásra. Tina tapasztalt édesanyaként elmagyarázta az eséstől félő kislánynak: „Biztos, hogy el fogsz esni. Ha elesel, felállunk, fiam. Olyan nincsen, hogy bicikli tanulásnál ne essen valaki.” Ezt követően árgus szemmel, vigyázva kísérte végig Vivi első próbálkozásait, ami felidézte Tinában a saját biciklitanuló élményeit. „Arra nem emlékszem, milyen volt az első biciklim, de arra igen, hogy nagy partvisnyelekkel tanítottak engem is. Jó pár partvisnyelet elfogyasztottam, és voltak rajtam horzsolások, a térdemnek is annyi volt, de megtanultam!”
