Vissza kell hozni az üzleti alapú gondolkodást a kultúrába, ezen belül a zenei életbe, miközben át kell gondolni az állami finanszírozás szerepét ezeken a területeken – fogalmazott a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke a kétnapos Music Hungary konferencia hétfői nyitónapján, Egerben.
Lőrinczy György az esemény első pódiumbeszélgetésén hangsúlyozta: egy átütő tehetség ma már akár pénz nélkül, a semmiből is elindulhat a siker útján. Az anyagi lehetőségek hiánya tehát sok szempontból csak kifogás – fogalmazott, hozzátéve: a legjobb, ha egy produkció van annyira nívós és megszólít olyan számú közönséget, hogy képes üzleti alapon működni.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa az eseményen arról beszélt: fontosnak tartja a kreatív ipar egységes európai koncepciójának és stratégiájának kidolgozását. Rámutatott: Európa ebben a szegmensben ma még piacvezető a világban, de rohamosan jönnek fel a legfőbb versenytársak, köztük például Kína és az Egyesült Államok.
Emlékeztetett: tavaly a kulturális örökség európai évének kifejezett célja volt, hogy a kultúrát ne csak önmagában, szabadidős és közösségfejlesztő tevékenységként, hanem a kreatív ipar katalizátoraként értelmezzük. Mint mondta, a kreatív iparra a Kreatív Európa Program mellett rengeteg egyéb uniós keretből is lehet összegeket fordítani. Emellett 2021-től a Kreatív Európa Program költségvetése is bővülni fog – tette hozzá.
Tardy-Molnár Anna, az alkotóművészeket segítő, állami tulajdonú MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: döntően fiatal, 35 év alatti művészeket támogatnak. Céljuk olyan fórumokat teremteni, ahol az induló alkotó és a közönség találkozni tud.
Mondik Gábor, a Kreatív Európa Program ügyvezető-helyettese közölte: a program költségvetése az EU költségvetésének 0,15 százaléka a most lejáró költségvetési ciklusban, amely aránytalanul kevés ahhoz képest, hogy a kreatív ipar a közösség GDP-jének 4 százalékát adja.
A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs elmondta: az immár hivatalosan is megalakult és bejegyezett érdekvédelmi szervezet taglétszáma meghaladja a 200-at. Ennek köszönhetően a könnyűzenei szakma mára „sokkal erősebbé és aktívabbá vált és egyre nagyobb mértékben igyekszik saját kezébe venni sorsának irányítását”.
A VII. Music Hungary konferencia helyszíne idén is az egri Bolyki Pincészet, ahol hétfőtől két napon át a könnyűzenei szakma legfontosabb időszerű problémái kerülnek terítékre. Az érdeklődők ez idő alatt számos előadáson és pódiumbeszélgetésen vehetnek részt, ahol egyebek mellett szó esik a kultúrafinanszírozás legégetőbb kérdéseiről, a zeneoktatás jövőjéről, a szerzői jog változásairól és a rádiós játszások helyzetéről és hatásairól is.
Forrás, fotó: MTI
