Április 30-ig várják a pályaműveket a „ZOOmolj rá!” fotópályázatra, amelyet a Budapest FotóFesztivál és a Fővárosi Állat- és Növénykert közösen hirdetett meg. Az eredeti ötletekről, egyéni látásmódról tanúskodó fotókat három kategóriában lehet beküldeni.

Az Állatkertben mindig sok a fotózni való! Szinte nincs is olyan állatkerti séta, amely alatt – legalább mobiltelefonnal – ne készülne néhány felvétel. Akinek pedig fényképezőgépe is van, biztos nem hagyja otthon, ha állatkerti látogatásra indul. A szenvedélyes fotósoknál igen gyakran kifejezetten a fotózás a látogatás elsődleges célja.

A pályázat részletei

Most különösen érdemes nyitott szemmel járni az Állatkertben, s lencsevégre kapni a látottakat, hiszen a Fővárosi Állat- és Növénykert a Budapest FotóFesztivállal együttműködve fotópályázatot hirdet „ZOOmolj rá!” címmel. A nyílt fotópályázatra, amelyek korlátozás nélkül bárki részt vehet, egyedi ötletekről, egyéni látásmódról tanúskodó fotókat várnak az alábbi témakörökben:

• „állati jó társaság” – állatok idilli és időtlen pillanatai, portrék, gesztusok, események;
• „titkos helyek” – rejtett zugok, búvóhelyek, rejtőzködő állatok;
• „részletben az egész” – az érzékelhető látvány különleges részlete.

Pályázni a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a 2019-es évben készített, más pályázatokon nem szerepeltetett felvételekkel lehet. Alkotónként maximum 5 egyéni kép, illetve 1 tíz képből álló sorozat adható be. A beküldési határidő 2019. április 30. A pályaműveket a Budapest FotóFesztivál szakmai zsűrije bírálja el.

A fotópályázatról további részletek az Állatkert honlapján (www.zoobudapest.com) olvashatók.

Állatkert és fotográfia

A Fővárosi Állat- és Növénykert története során számos alkalommal kapcsolódott a hazai fotográfia fejlődéséhez. Az első komolyabb fotósorozatot például az a Divald Károly készítette az Állatkert lakóiról, akinek neve igencsak jól cseng a magyarországi fotóművészet történetét ismerők körében. Később, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az Állatkert közművelődései feladatainak ellátásához különösen sok fényképre van szükség, az intézmény saját fotográfust kezdett alkalmazni. Az 1920-as évek végétől az 1950-es évek végéig Hölzel Gyula aranykoszorús fényképészmester volt az Állatkert fotósa. Hölzel Gyula halála után néhány évig Szelei László, az 1960-as évek közepétől pedig évtizedeken át Kapocsy György töltötte be ezt a munkakört. Bagosi Zoltán, az Állatkert jelenlegi fotográfusa több mint két évtizede örökíti meg az Állatkert mindennapjait, s külön fotósa van az Állatkerti Alapítványnak is László Melinda személyében.

Közben az Állatkert minden korszakban bíztatta a közönséget is, hogy élményeiket fényképen is megörökítsék. Az idők során több fotópályázatot is hirdetett a városligeti intézmény: az elsőre még 1931-ben került sor. Érdekesség, hogy ezen az 1931-es pályázaton Dulovits Jenő oroszlánfókás képe nyerte el az első díjat, sőt mi több, vitorláshalas felvételével a harmadik díjat is bezsebelte. Dulovits leginkább annak köszönhette a díjakat, hogy sikerült megoldania a víz alatti látnivalók megfelelő színvonalú megörökítését, ami abban az időben bizony még egyáltalán nem volt magától értetődő. Dulovits Jenőről egyébként érdemes tudni, hogy nemcsak fotóművész, hanem matematikus és feltaláló is volt, akit munkássága nyomán ma is a hazai fotográfia egyik jeles úttörőjeként tartanak számon. Könyveit, köztük a Művészi fényképezés és az Így fényképezek című köteteket fotográfusok generációi forgatták. A technikatörténetbe is beírta a nevét, hiszen Dulovits fejlesztette ki a Duflexet, amely a mai tükörreflexes fényképezőgépek egyik előfutárának számít.

Az 1931-es pályázatot később természetesen továbbiak is követték. A sikeren felbuzdulva már 1932-ben is sor került egyre. Akkor ugyancsak egy nagynevű fotográfus, Vadas Ernő hódította el az első díjat a Nagy-tavon úszó hattyú képével. Dulovits abban az évben a második díjat nyerte el Halászó gödény című képével, ahol szintén jelentősége volt a víz alatti részletek ábrázolásának.

Forrás/fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert