Sokakban él a kép, hogy a gésák a történelem letűnőben lévő titokzatos korszakát jelentik. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a világon mindössze négy olyan gésa él, aki angolul is beszél, és utazó nagykövetként mutatja be világszerte e különleges világot. Április 4-én, Magyarországon először lesz látható művészeti előadásuk.
Április 4-én este az óbudai Sushi Sei étteremben találkozhatnak a leggyorsabb jelentkezők a világon még élő, angolul beszélő négy gésával egy különleges kulináris élmény közepette. A japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulójára rendezett eseményre, kifejezetten az étterem meghívására érkeztek hazánkba a Fukagawa gésák, hogy egyedülálló, Magyarországon csak egyetlen alkalommal látható művészeti előadásukon bepillantást engedjenek különleges kulturális világukba. Énekelnek, és zenélnek, utána pedig a vendégek társaloghatnak velük, kérdezhetnek tőlük.
Az előadással párhuzamos vacsorát az a Kurkó Zsolt és csapata készíti, aki megnyerte 2018 szeptemberében a Washoku World Challenge európai versenyét Párizsban, ahol is a Sushi Sei séfje egyedül képviselte Magyarországot. Kurkó Zsolt a világdöntőn negyedik helyezést ért el. A Washoku World Challenge a japán gasztronómia legjelentősebb eseménye, célja, hogy elismerje a világ különböző pontjain dolgozó lelkes szakácsokat, akik külföldi származásuk ellenére elkötelezetten ápolják a szigetország gasztronómiai hírnevét. Ezen az estén a versenyen készített ételek közül is kóstolható néhány.
A gésák titkozatos világát több film és könyv is feldolgozta már. Az első, még férfiakból álló gésák a 17. században jelentek meg, akik, tökéletesre fejlesztve a szórakoztatást, zenével, tánccal és költészettel szórakoztatták az embereket. A szó két részből áll: gei, ami művészetet jelent, és sa, aminek a jelentése „személy” vagy „valamit csináló”. Szó szerint tehát nagyjából művészt, előadóművészt jelent. Az 1700-as évek végére a női gésák már sokkal népszerűbbek voltak, így átvették a férfiak szerepét. Eleganciájuk, szépségük és magas műveltségük miatt előkelő társadalmi pozícióban voltak, és komoly törvények védték jogaikat. Elsajátították a hagyományos japán hangszerek használatát, a tradicionális táncok és énekek előadásmódját, a teaszertartás pontos kivitelezését és a vendégeikkel való beszélgetés és általában véve is a szórakoztatás technikáját. Sokan közülük az irodalom és a költészet terén is kiváló művésszé váltak. A gésák sminkjét, hajviseletét, öltözetét és mindennapjait szigorú előírások szabályozták. Más külső jellemzőik voltak a tanuló gésáknak, vagyis a maikóknak és más a tapasztalt gésáknak. Kiképzésük több fázisból állt. Először cselédként szolgáltak a gésaházakban, mellette órákra jártak, ahol megismerkedtek a tradíciókkal, öltözködési- és beszédleckéket vettek. A következő fázisban már nem kellett az órákon tanulniuk, a tapasztaltabb gésák csendes kísérőkéjent szolgáltak. Majd jött a harmadik fázis, amikor a gésajelölt egy nála idősebb, teljes jogú gésával dolgozott párban akár több évig.
Az 1920-as években több mint 80 000 gésa élt Japánban, mára már ennél sokkal kevesebben vannak. A pontos számuk ismeretlen, 1000–2000 fő közé becsülik. Közülük mindössze négy beszél angolul, ők április 4-én, egy estén át Magyarországon is bemutatják művészetüket.
Forrás, fotó: arvalicom.com
