Szilárd útburkolattal látják el a budapesti földutakat egy négyéves útépítési program keretében, amelynek első körében tizenhárom kerületet érintően 8,3 milliárd forintot fordítanak a célra – jelentette be a főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Tarlós István kiemelte, hogy támogatásával, a fideszes polgármesterek kezdeményezésére kormányzati finanszírozással indult az útépítési program. Jelenleg Budapesten még mintegy 225 kilométer földút van, és a program első fázisában ennek húsz százalékát burkolják le – mondta a főpolgármester, aki a repülőtéri zajterhelés ügyében megismételte, hogy a Liszt Ferenc-repülőtéren éjszakai – éjfél és hajnali öt óra között – repülészárlatot javasolnak bevezetni.
Tarlós István elmondta: első körben 181 földutat 41-42 kilométer hosszúságban látnak el szilárd burkolattal. A fővárosi földutak jelenleg még a budapesti úthálózat több mint öt százalékát teszik ki – mutatott rá. Elmondta, támogatás nyert 13, köztük négy ellenzéki kerület. A két legnagyobb támogatást most a XVIII. és a XXI. kerület kapta. Ughy Attila (Fidesz-KDNP) XVIII. kerületi polgármester elmondta, hogy a kerület mintegy 1,2 milliárd forint nyert az útfelújítási pályázat első körében, és ebből csaknem 6 kilométer földutat tudnak szilárd burkolattal ellátni. A munkák március második felében indulhatnak el és szeptemberben fejeződhetnek be.
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester azt mondta: a kerületben szocialista elődeik több mint 50 kilométeres földúthálózatot hagytak rájuk. Hozzátette, 2010 óta 12,7 kilométer hosszan építettek utakat. Csepel most majdnem 1,5 milliárd forintot kap földutak leaszfaltozására, így idén kormányzati és önkormányzati forrásokkal együtt összesen 3,3 milliárd forintból látnak el földutakat szilárd burkolattal. Ez több mint 7,3 kilométernyi út teljes átalakítását jelenti. Tarlós István a sajtótájékoztatón a repülőtéri zajterhelés ügyéről szólva tudatta: Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel két hónapja elkezdték az egyeztetéseket a repülőtér okozta zajpanaszok mérsékléséért. A probléma leginkább a X., a XIV. és a XVIII. kerület lakosságát érinti – mondta, hozzátéve, az ügyben javaslatokat dolgoztak ki, ezek közül hármat szeretnének viszonylag rövid időn belül megvalósítani.
Elsősorban azt javasolják, hogy a személyszállító gépeknek éjszakára teljes körű repülési tilalmat vezessenek be, módosítsák a zajterhelések értékelését, és a Budapest Airporttól vegye át a zajmérést a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Tarlós István megemlítette, hogy a közfejlesztési tanács csütörtöki ülésén tárgyaltak a kérdésről, az illetékes államtitkárnak előadták a három említett javaslatot, és ő nem tartotta egyiket sem kivitelezhetetlennek.
Elmondta, hosszú távú javaslatuk pedig az, hogy a teherforgalmat, valamint a „fapados” légitársaságok repülőgépeit kisebb, esetleg Budapesttől távolabb levő repülőtérre irányítsák. A Fővárosi Közgyűlés által szerdán elfogadott 2019-es költségvetésről szólva a főpolgármester azt hangsúlyozta, hogy a főváros idei büdzséje egyensúlyban van. A büdzsé bevételi és kiadási főösszege 386 milliárd forint. A kiadási oldalon 242 milliárd forint a működési kiadás, az úgynevezett felhalmozási kiadás pedig, amely a fejlesztési forrásokat takarja, 137 milliárd forint. A hiányzó 6-7 milliárd forint tőketörlesztés, amelynek visszafizetését a 3-as metró szerelvényeinek már befejezett felújítása miatt kell elkezdeni. A főváros idei direkt bevétele 266 milliárd forint, s ebből úgy tűnik, mintha nagy hiány lenne a költségvetésben, ám ehhez hozzá kell adni az önkormányzat birtokában lévő értékpapírokat és a korábbi jelentős pénzmaradványt. A maradék 66 milliárd forintos tételt egy évek óta rendelkezésre álló, az Európai Beruházási Bank hitelkeretéből bármikor lehívható forrásból finanszírozzák, és azt kizárólag fejlesztésre lehet fordítani.
Tarlós István szólt arról is, hogy a költségvetésnél nem vettek figyelembe olyan tételeket, amelyek „több mint valószínű”, hogy a főváros rendelkezésére áll majd. Csodálkozva említette, hogy a baloldali ellenzék a költségvetési vitában csak „orbánozott, főpolgármesterezett”, de meghökkentő módon egyetlen érdemi, konstruktív módosító javaslatot sem volt képes benyújtani. A 3-as metróvonal felújításáról szólva azt mondta, hogy korábban valóban 137 milliárd forintról volt szó, de aztán 217 milliárdra emelkedtek a költségek. Mint mondta, az Európai Unió eleve 137 milliárd helyett 172 milliárddal támogatja a rekonstrukciót, ehhez hozzájön az állami kasszából még 40 milliárd, így a fővárosnak semmivel nem kerül többe a felújítás, mint eredetileg került volna. Hangsúlyozta, hogy a metróvonal mind a húsz állomását teljesen akadálymentesítik.
A közgyűlés ugyancsak szerdai döntése értelmében megalakuló Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumról szólva elmondta: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a bűnüldözésben, a főváros és a kerületek főleg a prevencióban, a kommunikációban végeznek majd munkát. Új alapokra kell helyezni a munkát, mert a tűcsereprogram, a „használószoba” kevés – tette hozzá. Tarlós István közölte azt is: a közfejlesztési tanács döntött arról, hogy a Lánchíd felújításánál nem változik a járda szélessége. Felújítják a híd környékét is. A kivitelezésre vonatkozó ajánlattétel határideje április 26. A híd felújításának nettó kivitelezési ideje 18 hónap. Kérdésekre válaszolva közölte, „emberi számítás” szerint a 3-as metró északi szakaszán március 30-án elindulhat a forgalom. A déli szakaszon április 6-án veszik át a munkaterületet.
Forrás: MTI.hu
Fotó: MTI.hu
