Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az első csillagok és galaxisok kialakulását. 

A csillagászok fémnek a hidrogénnél és héliumnál nehezebb anyagokat nevezik. Ez a megnevezés eltér a szilárd fém szokásos fizikai definíciójától – mondta Hajning Li, a Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének (NAOC) munkatársa.

A csillagászok szerint az univerzumban lévő, a hidrogénnél és héliumnál nehezebb anyagok többsége a csillagok magjában alakult ki azok formálódása során. Az idők során a csillagszelek és a szupernóvák hatására a fémek kikerülnek a környezetbe, gazdagítva a csillagközi teret és anyagot biztosítva az új csillagok születéséhez.

Ezek szerint minél alacsonyabb egy csillag fémtartalma, annál öregebb a csillag az univerzumban. A fémben szegény csillagok kutatása segít megérteni a korai univerzumot, az elemek eredetét, valamint a csillagok és galaxisok első generációjának kialakulását és fejlődését. Ugyanakkor a fémben szegény csillagok nagyon ritkák és megfigyelésük bonyolult – mondta el Li.

A NAOC Kína Hopej tartományában lévő LAMOST (The Large Sky Area Multi-Object Fiber Spectroscopic Telescope) teleszkópja által gyűjtött adatok alapján a csillagászok több mint 10 ezer olyan, fémben szegény csillagjelöltet találtak, melyek fémtartalma kevesebb, mint a Napban lévő fém egy százaléka. A LAMOST több mint 4000 égitestet tud megfigyelni egyszerre. Ennek segítségével készítették el kínai csillagászok a világ legnagyobb csillagászati adatbankját. A tudósok felfedezéseiket az Astrophysical Journal Supplement Series szaklapban mutatták be.

Forrás: MTI.hu
Fotó: pexels.com