Kortárs fotográfusok archaikus technikákkal készült felvételeiből nyílik nemzetközi kiállítás Vissza a jövőbe – A 19. század a 21. században címmel péntektől a Mai Manó Házban.

    Számos mai fotográfusra jellemző ugyanaz a technikákkal, anyagokkal, eljárásokkal folytatott kísérletezés, amely a fényképezés csaknem két évszázaddal ezelőtti úttörőit is jellemezte – emlékeztetett a csütörtöki sajtóbejáráson a kiállítás társkurátora, Claudia Küssel.

A kortárs és archív felvételeket is felvonultató tárlat az amszterdami Foam, a németországi C/O Berlin és a Mai Manó Ház együttműködésében jött létre. A másik két helyszínen már bemutatott kiállítás hasonló koncepcióval, de részben eltérő anyaggal valósult meg: a kortárs alkotók munkái mindhárom tárlatban helyi fotográfusok archív felvételeivel léptek párbeszédbe.

Claudia Küssel hangsúlyozta, a mai művészek nem csupán ihletet nyertek az egykori elődeik által kikísérletezett eljárásokból, hanem tovább is gondolták azokat. Ennek során a 19. századi témák kortárs variációit alkották meg, miközben sokan olyan technikákat is felhasználtak, mint a 3D nyomtatás, a Photoshop vagy a szkennelés.

A kísérletezések során némelyikük olyan új műalkotásokat hozott létre, amelyek már nem is igazán fotográfiára, inkább festményre vagy szoborra emlékeztetnek, mint Sam Falls fotogramjai, illetve Thomas Hauser objektjei.

Adam Jeppesen (Dánia) például lenvászonra készít sajátos hangulatú fotótanulmányokat a cianotípia technikájának használatával, míg munkáira 19. századi cianotípiák: az épülő Szent István-bazilika tornyából készül városképek felelnek a kiállításban.

 

Thomas Mailaender (Franciaország) Bőremlékek című sorozata egy 1812-ben feljegyzett esetet idéz meg. Ekkor egy tisztáson hat birkát agyoncsapott a villám, és a feldolgozásuk során derült ki, hogy bőrükbe beleégett a környező fák képe; ennek nyomán Mailaender szintén állati bőrre hívott elő korabeli képeslapokat, reklámokat.

Nicolai Howalt (Dánia) elmondta, hogy egy 19. századi dán orvos által kidolgozott, különleges lencsét használt fel munkáihoz. Egykor ezzel az eszközzel bőrbetegségeket gyógyítottak, Howaltot azonban a fény megragadása, ábrázolhatósága érdekelte, ezért fényérzékeny fotópapírra végzett fotokémiai kísérleteket.

Johan Österholm (Svédország) fényzajtól mentes tájakat használt sötétkamra helyett, hogy a Hold fényét rögzítse; „lunagramjaival” Gothard Jenő 19. századi csillagászati fotóit állítja párhuzamba a tárlat.

A Mai Manó Ház csaknem húsz művész munkáit felvonultató kiállítása péntektől március 17-ig lesz látogatható.

 

 

Forrás, fotó: MTI