Ahogy a tengervíz egyre melegszik, a Déli-sarkvidék felé sodródik a sarki rák (Euphausia superba), a pingvinek és cetek fő tápláléka, valamint az ipari méretekben folytatott halászat célpontja egy új tanulmány szerint.
Az elmúlt 90 évben 440 kilométerrel költöztek délebbre a kiterjedt rajokban élő, akár 6,5 centiméteresre is megnövő sarki rákok, más néven krillek – olvasható a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban.
„Gyakori, hogy előrejelzik, egy-egy faj a sarkok felé költözik a felmelegedés miatt. A krillekkel már elkezdődött ez a folyamat, szaporodásukhoz egyre kedvezőtlenebb a klíma” – mondta el a Reuters brit hírügynökségnek Angus Atkinson, az angol Plymouth Marine Laboratory kutatóintézet munkatársa.
A legtöbb sarki ráknak otthont adó terület az Atlanti-óceán délnyugati része, mely 90 év alatt egy Celsius-fokot melegedett, a rákok pedig egy egyre keskenyebb sávba koncentrálódnak az antarktiszi partok felé sodródva – írták a tudósok.
Az antarktiszi brit kutatóállomás (BAS) a Föld egyik legnépesebb állatcsoportjának tartja a krillek rendjét, számuk becslések alapján 780 ezer milliárdra tehető lárvák és ikrák nélkül. A sarki rák a cetek, a fókák, a pingvinek és más ragadozók tápláléka.
Az 1926 és 2016 közötti halászati adatokon alapuló tanulmány szerint a sarki rák egyedei átlagosan egyre nagyobbak, láthatóan azért, mert a fiatalabb példányoknak egyre rosszabbak a túlélési esélyei. A krillek nagyjából hat évig élnek a fagyos kontinens körüli vizekben.
„A faj szaporodása és a nagy egyedszám fenntartása egyre komolyabb nehézségekbe ütközik a Déli-óceán északi peremén” – írta közleményében Simeon Hill, a BAS munkatársa, a tanulmány társszerzője.
A Déli-sarkvidék körüli rákhalászat az 1980-as években virágzott, évente több mint 500 ezer tonnát fogtak ki. A termelés 2017-re 237 ezer tonnára zuhant vissza az antarktiszi tengeri élőlények fajmegőrzésével foglalkozó bizottság (CCAMLR) adatai alapján.
A sarki rák halászatával foglalkozó cégek megegyeztek – többek között – abban, hogy 2019-től megtiltják a halászatot a pingvinkolóniák közelében.
A krillt azért halásszák, hogy haltápot vagy emberi étrendkiegészítőt, halolajat készítsenek belőle. Az egykori Szovjetunióban élelmiszerként is fogyasztották, de „nincs túl jó íze” a felelős krillhalászati szövetség (ARK) vezetője, Javier Arata szerint.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
