Katasztrofális galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő.

    A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be pénteken.
Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Miközben a fekete lyuk fal, nagy energiájú sugárzást bocsát ki, és bár ez a kozmikus tűzijáték valószínűleg nincs hatással a földi életre, a tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy a kezdeti ütközés meglódíthatja a Naprendszert a világűrbe.
A galaxisok, mint a Tejútrendszer is, egy csoportnyi kisebb galaxissal vannak körülvéve, amelyek körülötte keringenek, mint a méhek a kaptár körül.
Jellemző módon ezek a keringő galaxisok „csendes életet élnek” és több milliárd éven át keringenek az anyagalaxis körül. Ugyanakkor időről időre lesüllyednek a középpontba, összeütköznek és elnyelődnek az anyagalaxis által.
A Nagy Magellán-felhő a Tejútrendszer legfényesebb kísérőgalaxisa, csak mintegy 1,5 milliárd éve került a közelbe: mintegy 163 ezer fényévre található a Tejútrendszertől.
Korábban a tudósok úgy vélték, hogy vagy a Tejútrendszer körül fog keringeni évmilliárdokig, vagy mivel olyan gyorsan mozog, kimenekül a galaxis gravitációs erejéből.
A legutóbbi mérések szerint azonban a Nagy Magellán-felhő csaknem kétszer annyi sötét anyaggal rendelkezik, mint korábban gondolták. A tudósok szerint mivel nagyobb tömege van az eddig véltnél, a Nagy Magellán-felhő gyorsan veszít energiájából és arra ítéltetett, hogy összeütközzön galaxisunkkal.
A Durhami Egyetem és a Helsinki Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport az EAGLE szuperszámítógép szimulációját használta az összeütközés megjósolására.
„Bár kétmilliárd év szélsőségesen hosszú idő az emberi élethez képest, a kozmikus időskálán ez nagyon rövid idő” – mondta Marius Cautun, durhami kutató.

Forrás: MTI
Fotó: pexels.com