Új múzeumok támogatása, a műtárgyak széles körben, több helyen történő bemutatása és nem a visszaszolgáltatás lenne a legjobb válasz arra, hogy az afrikai országok visszakövetelik nemzeti kincseiket a párizsi Quai Branly Múzeum elnöke szerint.
Stéphane Martin, a 2006-ban felavatott Quai Branly-Jacques Chirac Múzem elnöke – ahol a francia közgyűjtemények tulajdonában lévő mintegy 90 ezer afrikai műkincsből 70 ezret őriznek -, kifejtette: az Emmanuel Macron francia államfőnek múlt héten benyújtott jelentésnek az „a fő baja”, hogy „túlságosan sok múzeumot áldoz fel az emlékezetpolitikai szakértők javára”.
A francia köztársasági elnöki hivatal a múlt héten bejelentette, hogy Franciaország késlekedés nélkül visszaadja a Benin által visszakövetelt 26 műkincset, amelyeket a nyugat-afrikai ország 1892-es gyarmatosítása után hurcoltak el. A francia államfő arra is javaslatot tett, hogy 2019 első harmadában Párizsban tartsanak tanácskozást az afrikai és az európai államok képviselői a műkincsek visszaszolgáltatásának kereteiről.
Emmanuel Macron francia elnök egy éve tett ígéretet arra, hogy a francia intézmények visszaadják afrikai műtárgyaikat a származási országoknak és francia, valamint afrikai szakértőket bízott meg azzal, hogy egy éven belül készítsenek jelentést a restitúció irányelveiről.
Bénédicte Savoy, a College de France és Felwine Sarr, a szenegáli Szent Lajos egyetem tanára által kidolgozott munkatervet a gyarmati időkben Franciaországba szállított fekete-afrikai műkincsek visszaszolgáltatásáról pénteken mutatták be Párizsban. A szakértők több tízezer elvileg érintett művet vettek lajstromba.
„Biztosítani kell nemcsak a mobilitás kiváltságával és a háborús helyzetek öröksége révén a birtoklás privilégiumával rendelkező európaiak, hanem az egész emberiség számára a nemzeti örökséghez való jogot” – jelentette ki Bénédicte Savoy a TV5 Monde televíziós csatornának nyilatkozva.
Stéphane Martin elismerte, hogy az egyetemi tanárok érdekes történelmi munkát végeztek, de értetlenségének adott hangot a jelentés következtetései miatt, amelyek szerint „minden, amit a gyarmatosítás idején gyűjtöttek és vásároltak, a gyarmatosítás bűnével szennyezett”, és így „minden visszaszolgáltatandóvá válik”. „Ezek maximalista javaslatok” – fejtette ki nézeteit az AFP francia hírügynökségnek.
Ezen elvek alapján a gyarmatosítással kapcsolatos emberek (közigazgatási vezetők, orvosok, katonák) és az ő leszármazottaik által múzeumoknak átadott adományok, és főként minden, amit tudományos expedíciókon gyűjtöttek, visszaszolgáltathatóvá válik. Voltak önkéntes ajándékok is, mint például amelyeket kameruni törzsfőnökök adományoztak Pierre Harter orvosnak, aki a leprában szenvedő családtagjaikat ápolta – hangoztatta a múzeumi vezető.
Martin értelmezése szerint a francia elnöki hivatal által pénteken kiadott közlemény azonban nem támogatja a tömeges visszaszolgáltatást. A közlemény bezárja az ajtót a Sarr-Savoy-jelentés előtt, mivel megállapítja, hogy „a múzeumok, főként az univerzális gyűjtemények, az emberiség örökségének közös részei. Így a művek mozgatása marad a kulturális megosztás fő eszköze” – fogalmazott a múzeumi vezető. A kulturális megosztás „kölcsönzések, elhelyezések, mozgatás, kiállítások útján valósul meg” – idézte az elnökségi közleményt.
A Quai Branly Múzeumban kiállított 26 benini szoborral kapcsolatban Martin megjegyezte, az állami tulajdonnak egy másik állam részére való átadásáról van szó, ilyen esetek mindig voltak.
Macron 2019 első negyedévében tervezi összehívni az érintett francia és európai partnereket, hogy döntsenek a műkincsek „politikai cseréjének” mikéntjéről.
„A Getty műtárgyakat adott vissza Olaszországnak, a British Museum Ausztráliának, a Guimet Múzeum Kínának. Ez nem lehet azonban a kizárólagos megoldás. Ha kiürítik az európai múzeumokat, akkor a nemzeti örökség az emlékezetpolitika túsza lesz” – tette hozzá a múzeumi vezető.
A visszaszolgáltatáson túl Martin szerint vannak más eszközök is: új múzeumok építése, a magángyűjtőkkel, alapítványokkal való együttműködés. Szerinte a kulturális minisztérium feladata, hogy megszervezze az európai kollégákkal, más francia, illetve az afrikai múzeumokkal való együttműködést a művek utaztatása érdekében. Németországban, az új berlini Humboldt Fórummal és Nagy-Britanniában már gondolkodnak ezen – tette hozzá.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
