Komor Marcell, a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alakja százötven éve, 1868. november 7-én született.
Egy pesti zsidó család hetedik, legkisebb gyermeke volt, asszimilálódott édesapjuk hazafias érzésektől vezéreltetve magyarosította nevét Kohnról Komorra. Építész diplomáját 1891-ben szerezte meg a Műegyetemen, ezután dolgozott Czigler Győző, Hauszmann Alajos, majd Lechner Ödön, a magyar szecessziós építészet mestere irodájában. Lechner oldalán vehetett részt az Iparművészeti Múzeum belső terének kialakításában, a Stefánia úti Magyar Állami Földtani Intézet (ma Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Magyarország legrégebbi működő tudományos kutatóintézete) épülettervének elkészítésében.
A fiatal építész 1897-től kezdett együtt dolgozni Jakab Dezsővel, akivel irodát nyitottak, közös műtermes lakóházuk – amelynek falán ma Komor Marcell emléktáblája látható – a budai Keleti Károly utcában 1909-10-re épült fel. Az 1918-ig tartó együttműködés Komor életének legsikeresebb időszaka lett, az alkotópáros a magyaros szecesszió követőjeként vált ismertté. Kezdetben főként lakóépületeket, bérházakat terveztek, majd városrendezési feladatokat is kaptak, ilyen megbízásuk volt Székelyföld „szívében”, Marosvásárhelyen az új városközpont megalkotása.
Az építészpáros számos szecessziós stílusú középületet is megálmodott és kivitelezett, többek között a szabadkai zsinagógát és Városházát (utóbbi közelében ma szobruk is áll), a marosvásárhelyi Városházát és Kultúrpalotát, a nagyváradi Fekete Sas szállót, a pozsonyi Vigadót és Zenepalotát. A szabadkai zsinagóga a világ egyetlen szecessziós stílusban épült zsidó szakrális épülete, amelynek üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1990 óta Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei között szereplő zsinagóga az 1970-es évekre nagyon rossz állapotba került, egyik kupolája bedőlt, az épület majdnem összeomlott. Restaurációja csak 2012-ben kezdődött el, a 2018-ban befejezett felújításhoz a magyar állam is hozzájárult.
Komor és Jakab nevéhez fűződik a korszak egyik legjelentősebb magyar építőművészeti alkotása, az 1911-1913 között épült marosvásárhelyi Kultúrpalota architektúrájának kialakítása, a palota tükörtermi üvegablakai szintén Róth Miksa munkái. Az elképzelések szerint a két épület (a Városháza és a Kultúrpalota) Magyarországot képviselte volna az 1914-es San Franciscó-i világkiállításon, de az első világháború miatt csak az ólomüveg ablakok rajzait küldték el, és ezek különdíjat nyertek. A román hatóságok később az épületegyüttes számos műalkotását eltávolíttatták, ezek többsége csak a közelmúltban került elő. A Kultúrpalotát 2017-ben kezdték felújítani, a munkálatok várhatóan 2021 második felében fejeződnek be.
Budapesten Komor Marcell és Jakab Dezső terve alapján épült a Népopera (az Erkel Színház elődje), a Rákóczi úti Palace Szálló (ma Novotel Budapest Centrum). Komor nevéhez fűződik a főváros első, 1930-31-ben épült toronyháza, a Fiumei úti egykori Országos Társadalombiztosító Intézet székháza is, ennek tervein már Sós Aladárral dolgozott együtt. A 18 szintes torony bauxitbetonból készült, s 1969-ben el kellett bontani, csak az alsóbb szintek maradtak meg, ezeket megerősítették.
Komor Marcell harmincas években a modern irányzatok felé fordult, ezt mutatja a fiával, Komor Jánossal közösen tervezett budai villa a II. kerületi Árvácska utcában. Az építésznek fián kívül még egy lánya (Komor Anna) született, aki képzőművész lett.
Az építészeti szakíróként is kiemelkedő Komor Marcellnek a századfordulón a millenniumra utaló Ezrey álnéven jelentek meg szakcikkei a Pesti Hírlapban, valamint 1901-től az általa alapított és szerkesztett Vállalkozók Lapjában, ennek utóda 1928-tól a Tér és Forma című modern építészeti folyóirat lett. Írásaiban a szecesszió magyar irányzata, az önálló magyar nemzeti építészeti stílus, a népi díszítőmotívumok és a korszerű technológiák együttes alkalmazása mellett foglalt állást.
A vészkorszak idején, 1944 nyarán Keleti Károly utcai villáját „csillagos házzá” nyilvánították, ezekbe a Dávid-csillaggal megjelölt házakba kellett költözniük a zsidóknak. A nyilasok az év novemberében az utcáról hurcolták el a nővéréhez tartó idős embert, majd nyugat felé hajtották, Komor Marcell 1944. november 29-én tisztázatlan körülmények között halt meg a burgenlandi Sopronkeresztúr (Deutschkreutz) mellett egy munkatáborban.
Nevét a fővárosban nemcsak az egykori budai lakóházán található emléktábla őrzi, hanem a Művészetek Palotájának utcája is. 2006-ban a Duna Televízió dokumentumfilmet vetített róla és családjáról, ugyanebben az évben jelent meg munkásságáról album az Építészet Mesterei sorozatban. 2015-ben a Dohány utcai zsinagóga előtt megnyitott jelképes szoborparkban állítottak emléket a neves építésznek, értékteremtő munkássága elismeréseként.
Forrás: MTI
Fotó: wikipedia
