Több mint 2600 exobolygót fedezett fel és segítette a Földön kívüli életet kutatását 9,5 éves missziója során a nyugdíjba vonuló Kepler űrteleszkóp. 

A NASA amerikai űrhivatal közlése szerint a Johannes Kepler (1571-1630) asztronómusról elnevezett, 2009-ben Föld-körüli pályára állított űrteleszkópot „nyugállományba” küldik, ugyanis a várakozásoknak megfelelően elfogyott az üzemanyaga, s ezért már nem tud adatokat küldeni, vagy fogadni.

Jelenleg a Földtől 156 millió kilométer távolságban kering a Nap körül, majd egyre távolabb kerül, amikor a misszió mérnökei kikapcsolják rádióadóit.

A teleszkóp feltárta a Tejútrendszert lakó bolygók sokszínűségét, felfedezései azt sugallják, hogy a távoli csillagrendszerekben bolygók milliárdjai létezhetnek. A Kepler segített felfedezni az első, a Naprendszeren kívüli ismert holdat.

Az elmúlt két évtizedben dokumentált 3800 exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli bolygó közül 2600-at a Kepler fedezett fel.

Charlie Sobeck, a NASA kaliforniai Ames Kutatóközpontjának rendszermérnöke a Kepler „nyugdíjaztatásáról” elmondta: „Bár ez lehetne egy szomorú esemény is, semmi esetre sem vagyunk elégedetlenek ennek a csodálatos gépnek a teljesítményével. A Kepler 9,5 éven át tartó útja több mint kétszer hosszabb volt a tervezettnél”.

Az űrteleszkópot 2009. március 6-án indították útnak, hogy kiderítse, ritkák, vagy gyakoriak-e a Földhöz hasonló, az élet lehetőségét rejtő bolygók. A küldetése alatt többször léptek fel műszaki nehézségek, 2013 óta a Kepler már csak korlátozott üzemmódban működött.

„Alapvetően a Kepler indította el az emberiséget a kozmosz felfedezésének útján” – hangoztatta William Borucki kutató. A Kepler által gyűjtött adatok segítségével új módszert dolgoztak ki annak megállapítására, hogy egy bolygó felszíne szilárd, mint a Földé és a Marsé, vagy gáz halmazállapotú, mint a Jupiter és a Szaturnusz.

A Kepler utódját áprilisban indították útjára. A NASA arra számít, hogy több ezernyi, korábban ismeretlen világot tár fel a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite), amely – ahogyan azt korábban a Kepler is tette -, az úgynevezett tranzitmódszerrel vizsgálja az egész égboltot. A fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik, és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami akkor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át.

Forrás: MTI.hu
Fotó: pexels.com