Újra árverésre kerül Albert Einstein (1879-1955) kézzel írott levele, amelyben Istenről, a vallásról, a zsidóságról alkotott nézeteit fejti ki a világhírű fizikus.
A relativitáselmélet atyja halála előtt egy évvel írta az „Isten-levélként” emlegetett dokumentumot, amely egyedülálló bepillantást enged a világ egyik legbriliánsabb elméjének Istenről, vallásról, zsidóságról alkotott nézeteibe.
A Christies aukciósház szerdai közleménye szerint 1-1,5 millió dollárt is megadhatnak a kéziratért, amelyet 2008-ban 404 ezer dollárért vásárolt meg egy magángyűjtő egy londoni aukción.
A Nobel-díjas fizikus 1954. január 3-án, egy évvel halála előtt vetette papírra a levelet, német nyelven. Sorait Erik Gutkind filozófusnak szánta, miután elolvasta a tudós Choose Life: The Biblical Call to Revolt (Válaszd az életet: a bibliai felszólítás a lázadásra) című könyvét.
„… Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyarlóságok kifejeződése és terméke, a Biblia pedig kétségkívül tiszteletre méltó, ám mégis primitív legendák gyűjteménye, amelyek emellett meglehetősen gyerekesek is. Legyen az bármily kifinomult is, semmilyen magyarázat sem tud meggyőzni ennek ellenkezőjéről” – írta a német származású tudós, aki 1921-ben kapott fizikai Nobel-díjat.
Az Isten-levélként emlegetett dokumentumot 2012-ben árverésre bocsátotta tulajdonosa az eBay internetes aukciós portálon, 3 millió dolláros induló áron, amelyet az akkori közlés szerint már az első licitáló megajánlott.
Egyelőre nem tudni, hogy ha az akkori online adásvétel valóban létrejött a mondott áron, miért érik be most az akkori összeg harmadával-felével.
A kéziratot december 4-én New Yorkban árverezik el, ahol november 30-ikától a nagyközönség is láthatja egy kiállításon.
Tavaly októberben Jeruzsálemben a várt 5-8 ezer dollár helyett 1,56 millió dollárért (437 millió forint) kelt el Einsteinnek a boldogság titkáról kézzel írt, mindössze két rövid mondatból álló eszmefuttatása.
A feljegyzést 922-ben adta Albert Einstein egy küldöncnek borravaló helyett Tokióban, ahol előadó körúton járt.
MTI