Francia zeneszerzők művei szólalnak meg a Nemzeti Filharmonikusok hangversenyén Várdai István gordonkaművész szólójátékával és Bertrand de Billy vezényletével csütörtökön a budapesti Müpában.

    Az esten Fauré két műve, a Cantique de Jean Racine és a Pavane, majd Henri Dutilleux ritkán játszott Csellóversenye hangzik el, a programot Ravel Daphnis és Chloé című balettzenéje zárja. A hangversenyen közreműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar (karigazgató Somos Csaba) és Várdai István csellóművész a Nemzeti Filharmonikusokhoz rendszeresen visszajáró Bertrand de Billy vezényletével – közölte az együttes az MTI-vel.

Fauré (1845-1924) 1865-ben komponálta a mintegy ötperces Cantique de Jean Racine című művét. Fauré a mű keletkezése idején a párizsi École Niedermeyerben Camille Saint-Saënsnál tanult zeneszerzést, a kompozíciót benevezte az intézmény zeneszerzői versenyére, és el is nyerte vele az első díjat. Az idős korában Ravelt is támogató zeneszerző másik gyöngyszeme a tömör, mindössze néhány percesa Pavane, amely szintén különleges változatban, ezúttal láthatatlan kórussal kibővítve hangzik el.

Henri Dutilleux gordonkaversenyét (Tout un monde Lointain) a nemzetközi zenei életben is kiemelkedő művészként számon tartott Várdai István tolmácsolja, aki 2018 őszétől a bécsi Zeneakadémia (Universität für Musik und Darstellende Kunst) professzora, és a Nemzeti Filharmonikusok 2018-2019-es évadának rezidens művésze, így az évadban többször is fellép az együttessel.

Dutilleux csellóversenyét 1970-ben az Aix-en Provence-ban mutatták be Msztyiszlav Rosztropovics orosz gordonkaművésszel. A mű címe, a Tout un monde Lointain…, Baudelaire A romlás virágai című kötetének Spleen és Ideál című ciklusában megjelent A haj című verséből származik.

Ravel katartikus befejezéssel megkoronázott balettje a Daphnis és Chloé. Az ókori történetet felidéző mű cselekménye Leszbosz szigetén játszódik, főszereplői egy pásztor és egy pásztorlány.

 

 

 

Forrás: MTI

Fotó: mupa.hu