Aki magyar óvodába íratja be a gyerekeit, nagy valószínűséggel magyar iskolát is választ majd nekik, és az oda járó fiatalok igazi magyar emberekké válhatnak – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Időknek. Potápi Árpád János a napilap csütörtöki számában megjelent interjúban úgy számolt, hogy a következő években akár 12 ezerrel, 60 ezerre is növekedhet a határon túli magyar óvodákba járó gyerekek száma.
A 38,5 milliárd forintos Kárpát-medencei óvodafejlesztési program első két ütemében százötven új óvoda épül és négyszázat újítanak fel. A Felvidéken eddig 39, Erdélyben három, Kárpátalján pedig 37 óvodát adtak át – ismertette az adatokat az államtitkár. Az első két ütem fejlesztéseinek 2019 végéig be kell fejeződniük, a harmadiknak az előkészületein pedig már dolgoznak Grezsa István kormánybiztos vezetésével; utóbbiban főként az elmaradásokat pótolják majd – tette hozzá.
Kulcsfontosságú az intézményfejlesztés, mert ott, ahol van szlovák vagy román óvoda, a magyar semmiképp nem lehet elavult, lepusztult, különben a magyar szülők máshová viszik gyermekeiket. Ellenkező esetben viszont abban is joggal reménykedhetünk, hogy még a többségi nemzet tagjai közül is lesznek olyanok, akik a magyar óvodát választják – jelezte Potápi Árpád János. Hozzáfűzte: be kell mutatni azt is, miért jó anyanyelven tanulni a gyerekeknek, és meggyőzni a határon túli területeken élőket: nem igaz, hogy aki magyar óvodába, iskolába jár, az később nem tud érvényesülni.
Rengeteg támogatást nyújt Magyarország a külhoni magyar iskolák fejlesztésére is szerte a Kárpát-medencében. Az elmúlt években mintegy ötezer külhoni magyar intézmény működése és programjai váltak fenntarthatóvá a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával, és ezek között sok az oktatási intézmény – emelte ki az államtitkár.
A külhoni magyar családok éve programhoz kapcsolódva hatszázmillió forinttal 118 családbarát tevékenységet folytató mikro- és kisvállalkozások kapott támogatást. Emellett hamarosan meghirdetnek egy kétszázmillió forint keretösszegű pályázatot családbarát tevékenységet folytató, ösztönző civil – egyházi és társadalmi – szervezeteknek – közölte Potápi Árpád János.
Az anyasági támogatást eddig körülbelül hétezren igényelték, és körülbelül hatezer babakötvényt kötöttek a határon túlról. Ezek mintegy háromnegyede a Kárpát-medencéből érkezett, de sokan igényelték a diaszpórából is.
A nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéssel kapcsolatban az államtitkár azt mondta, hogy – miután a hitelesített aláírások száma meghaladta az egymilliót – a Minority SafePack elindítói megvárják a jövő évi európai parlamenti választásokat, és a megújult, talán nagyobb fogadókészséget mutató Európai Bizottsághoz nyújtják majd be.
Rengeteg eredményt hozott az évek óta futó Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program is, sok helyen jöttek létre hétvégi vagy vasárnapi magyar iskolák, egyesületek, házak, amiben az ösztöndíjasoknak is komoly szerepük van – emelte ki. A segítségükkel új magyar folyóiratok és cserkészkörök alakultak, rengeteg szervezetbe életet leheltek, felpezsdítették a magyar hagyományőrzést mindenhol, ahol megjelentek, és az ösztöndíjasoknak köszönhetően új magyar közösségeket is felfedeztek. Mindkét program folytatódik, meglehet, hogy az ösztöndíjasok száma is növekszik majd, és újabb országokba juthatunk el – jelezte.
A Magyar Diaszpóra Tanács november 15-én, a Magyar Állandó Értekezlet november 16-án ül össze a Várkert Bazárban – jelentette be Potápi Árpád János az interjúban.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
