Jégkori rénszarvas és farkaskölyök mumifikálódott maradványaira bukkantak aranybányászok Kanada nyugati részén, Yukon-földön – adta hírül kedden a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A tetemeket, amelyek több mint 50 ezer éve lehettek megfagyva a földben, a múlt héten mutatták be a szakemberek. – Ahhoz szoktunk hozzá, hogy csontokkal dolgozunk, az ősi életet kelti életre az, hogy olyan állatokat találtunk, amelyeken hús, bőr és szőrzet van” – mondta Grant Zazula paleontológus.
Yukon térségét ma lucfenyőerdők borítják, de a jégkorban ott száraz és poros tundra volt. A jeges legelőkön sokféle nagytestű, ma már kihalt emlős élt, köztük mamutok, kardfogú macskák és rövidfejű medvék.
Dawson City körzetében számos helyen bányásznak aranyat, a bányászok rendszeresen bukkannak kihalt állatok csontfosszíliáira az örökké fagyos talajban.
2016-ban ők bukkantak egy karibu (kanadai rénszarvas) maradványra és értesítették a paleontológusokat. Ők ásták ki az állat mumifikálódott torzóját, fejét és két mellső lábát. Egy hónappal később egy igen jó állapotban fennmaradt farkaskölyök tetemére bukkantak egy közeli bányában. Mindkét állatnak teljesen sértetlenül megmaradt a bőre, izomzata és szőrzete.
„A farkaskölyök olyan, mintha egy kitömött állat lenne. Kicsiny farka, szőrzete, mancsai, szemhéja és ajkai vannak. Igen látványos” – magyarázta Zazula.
Mindkét állat bőréből mintát vettek, és szénizotópos vizsgálattal állapították meg korukat. Mindkettő legalább 50 ezer éves, ez a radiokarbon kormeghatározás által megállapítható határ.
„Lehetséges, hogy ez a világ legöregebb emlősszövete” – hangsúlyozta Zazula.
A paleontológusok tovább vizsgálják a tetemeket. A szőrzetben és a csontokban megőrződött szén és nitrogén elemzéséből képesek lesznek megállapítani, hogy mit fogyasztottak. DNS-ük felfedheti azt is, hogy a jégkori állatok miként állnak rokonságban a Kanadában ma élő karibucsordákkal és a szürkefarkassal.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
