Az Európai Parlamentnek (EP) kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen – hangoztatta a magyar helyzetről szóló EP-különjelentést összeállító Judith Sargentini a uniós parlament ezzel foglalkozó keddi plenáris vitájában, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt, és visszautasította, hogy „a bevándorlásparti erők fenyegessék, zsarolják, rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket”.

    Az EP szerdán szavaz jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, s ez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását is.

A holland zöldpárti Sargentini a voksolás előtti napon tartott vitában azt mondta, hogy a helyzet semmit nem javult a jelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta, és amennyiben a testület nem tudja „behúzni a vészféket”, akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé.

Orbán Viktor egyebek között arról beszélt: azért ítélik el Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, nem leszünk bevándorlóország. Úgy fogalmazott, ez az első eset az Európai Unió történetében, amikor egy közösség elítéli a saját határőreit.

A miniszterelnök azt mondta, hogy az EP előtt fekvő jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét. Hangsúlyozta: Magyarország döntéseit a választók hozzák meg, a parlamenti választásokon.

A vita utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) lojális tagja, s azért dolgozik, hogy megreformálják az EPP-t. Megjegyezte ugyanakkor, a migráció kérdése osztja meg az EPP-t, amely kedvére próbál tenni a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak, hogy a jövőre koalíciót tudjon velük alkotni.

A vitában ugyanis több néppárti képviselő is kijelentette, megszavazza a jelentést. A Fideszt is magában foglaló pártcsalád képviselőinek szavazata kulcsfontosságú lehet abban, hogy elfogadják-e a dokumentumot.

A plénum előtt több felszólaló egyértelműen kiállt a kormány mellett és a Sargentini-jelentés elutasítására szólított.

A magyar kormánypárti képviselők közül Szájer József úgy vélekedett, a jelentés bosszú a tömeges bevándorlást ellenző magyar embereken és a határkerítést felépítő miniszterelnökön. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarország veszélyezteti a jogállamiságot, és úgy vélekedett, hogy ez éppen azokra igaz, akik a kormányt bírálják, például a különjelentést összeállító Sargentinire.

Gál Kinga azt mondta, a jelentésnek semmi köze a valósághoz, amit jól mutat az is, hogy több tucat magyar civil szervezet nyílt levélben, több ezren petícióban tiltakoztak ellene.

Járóka Lívia kijelentette, a kormánynak meg kell köszönni, amit a romákért tett, nem pedig elítélni érte.

Az ellenzéki EP-képviselők közül a szocialista Ujhelyi István hazugsággal vádolta Orbán Viktort: a kormányfő csak „bűnös rezsimjét” akarja védeni a jogtól és az európai szabályoktól.

A DK-s Niedermüller Péter úgy vélte, Orbán tényszerű vita helyett ismét büntetésről, meghurcoltatásról beszél, pedig erről nincs szó, a jelentés célja, hogy Magyarországot visszahozzák az európai családba.

A jobbikos Balczó Zoltán a jelentés bizonyos állításait, például a rasszizmus és antiszemitizmus vádját visszautasította, ugyanakkor elmondta, vannak benne jogos bírálatok is, például a sajtószabadság kapcsán. Mindazonáltal közölte: a voksoláson tartózkodni fog.

A vita végén elmondott második felszólalásában Orbán Viktor kijelentette: „a saját hazájuk ellen szavazó” magyarok „jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat”.

A plenáris eszmecserében Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kijelentette, hogy a brüsszeli testület egyetért a jelentésben megfogalmazott aggályokkal, és további lépésektől sem riad vissza a kormánnyal szemben az uniós értékek megsértése esetén.

Az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács nevében a soros osztrák elnökség részéről hozzászóló Karoline Edtstadler belügyi államtitkár kijelentette, hogy az általa képviselt testület „nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának”, és „ebben nem köthetünk kompromisszumot”.

A vezérszónokok közül Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője úgy ítélte meg, szükség lehet még az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindítására, de hangoztatta, hogy a magyar kormány eddig mindig kész volt a kompromisszumra.

Udo Bullmann szociáldemokrata frakcióvezető leszögezte, az EPP-nek döntenie kell végre, hogy Európa vagy Orbán pártján áll, el kell határolódnia a magyar kormánytól, amennyiben nem akarja minden maradék hitelességét elveszíteni.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviseletében a lengyel kormánypárti Ryszard Legutko elfogultnak nevezte a jelentést, és kiemelte, hogy ismét egy demokratikusan megválasztott kormányt támadnak az EP-ben.

Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője kijelentette, hogy Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba. Hozzátette, a bírálatok nem a magyar nép, hanem kizárólag a kormány ellen irányulnak.

Philippe Lamberts, a zöldpárti frakció társelnöke pedig azt hangoztatta, hogy az uniós tagsággal nem csak jogok és előnyök, hanem kötelességek is járnak.

Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője kiemelte, hogy Orbán kiáll a népéért és az országáért, ezután pedig azt javasolta, hogy Magyarország is csatlakozzon az EU-ból távozó Egyesült Királysághoz.

 

 

Forrás, fotó: MTI