A tervek szerint október 3-án száll le a Ryugu kisbolygó felszínén a Hajabusza-2 japán űrszonda Mascot nevű kutatóműszere.
A cipősdoboz-méretű leszállóegység az aszteroida déli félgömbjén landol – közölte csütörtökön a német űrkutató központ (DLR). A landolás helyszínén számos 30 méteres szikla is található.
A csupán 30-szor 20 centiméteres Mascot (Mobile Asteroid Surface Scout) a landolást követően legalább 16 órán át pattogva fog közlekedni az aszteroida felszínén, hogy több helyszínen tudjon méréseket végezni. Eközben a Mascot akár 70 méteres ugrásra is képes lesz. A pattogási manőver mozgási energiáját az apró szonda számára egy beépített ugrókar szolgáltatja.
A Mascotot a DLR fejlesztette ki a CNES francia űrügynökséggel szoros együttműködésben.
A Hajabusza-2 japán misszióval a kutatók több információt akarnak gyűjteni a földközeli aszteroidákról és adottságaikról. Többek között azt szeretnék kideríteni, hogy a Földön lévő víz származhat-e részben aszteroidákról.
A szonda 3,5 évnyi utazás után júniusban érkezett el missziója célpontjához, a Földtől 300 millió kilométerre lévő, 900 méter átmérőjű aszteroidához. A Hajabusza-2-t 2014-ben indították útnak, hogy tanulmányozza a Ryugut és 2020-ban kőzet- és talajmintát vigyen róla a Földre. A minták a kutatók reményei szerint segítenek annak megismerésében, hogyan kezdődhetett az élet.
A Hajabusza-2 a következő néhány hónapot az 1999-ben felfedezett földközeli aszteroida körül 20 kilométeres távolságban keringve tölti, eközben megvizsgálja a felszínét. Az elmúlt két hónapban ez alapján választották ki a megfelelő leszállópályát.
A csütörtökön ismertetett helyszínt a DLR szerint több mint száz nemzetközi partnerrel közösen tíz potenciális „jelölt” közül választották ki. „A kiválasztott helyszínen a mérnökök a lehető legbiztonságosabban le tudják tenni a leszállóegységet az aszteroidán és a kutatók nagy valószínűséggel be tudják indítani a műszereiket” – emelte ki Tra-Mi Ho, a DLR projektvezetője.
„De azt is biztosan tudjuk: a Ryugu szinte teljes felszínén hatalmas sziklák vannak, és alig akad olyan terület, ahol lapos regolit – a felszín fizikai aprózódása, kémiai mállása és egyéb jelenségek hatására képződött törmelékes anyag – lenne. Ami tudományos szempontból nagyon érdekes, ám a kis leszállóegységet és a mintát vevő eszközt nagy kihívás elé állítja” – tette hozzá a kutató.
A Hajabusza-2 egy becsapódó egység segítségével több méter átmérőjű krátert is váj a kisbolygó felszínébe, majd összegyűjti a kráterben lévő, felszín alatti anyagokat. A mintákat a Földre visszatérő kapszulában tárolja. A tudósok feltételezik, hogy a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta az aszteroida nem sokat változott.
A misszió a tervek szerint 2019 decemberében zárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut és várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt – abban az évben, amikor Tokióban rendezik a nyári olimpiai játékokat.
A Hajabusza-2 majdnem azonos elődjével, a Hajabuszával – a szó jelentése vándorsólyom -, de tervezésekor levonták a tanulságokat az előző űrszonda számos hibájából.
Az első Hajabusza 2005 novemberében kétszer is leszállt az Itokawa nevű aszteroidán, majd az űrkapszula – küldetését számos műszaki hiba miatt három évvel meghosszabbítva – 2010. június 14-én ért földet az ausztráliai Woomera-sivatagban, belsejében az aszteroidáról származó porral. Bár nem tudott annyi kőzetmintát gyűjteni, mint amennyire számítottak a szakértők, de így is történelmi jelentőséggel bírt, hiszen ez volt az első szonda, amely mintákat hozott egy kisbolygóról.
A csillagászok szerint a Ryugu a Naprendszer hajnalán formálódhatott, így feltételezéseik szerint olyan szerves anyagot tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárulhattak.
A Ryugu ugyanazon a pályán kering, mint az Itokawa, de kétszer nagyobb nála és különböző szerves anyagokat tartalmaz.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
